EU-pénzek: erre számíthatunk az új ciklusban

 EU-pénzek: erre számíthatunk az új ciklusban

Pályázatok Pályázat készítés Keresés Szolgáltatások Hírek Minőségügy Üzleti terv Informatika Partnerek Rólunk


E-mail:
Jelszó:
Hírek, információk, tanácsok Vállalkozásod fejlesztéséhez! Az információ pénz, íratkozz fel hát most vállalkozás fejlesztési hírlevelünkre, amíg ingyen adjuk....
Neve: 
Email:
Kulcsszó:
beállít
rss
1146 Budapest,
Hungária körút 137.
Fax: +36-1-9200-096
Tel.: +36-1-9200-095
Email: info@tenderekhaza.hu





Előző Vissza a cikkek listájához Következő

EU-pénzek: erre számíthatunk az új ciklusban

2015-06-23 Szerző: portfolio.hu

Cikk ajánlása Cikk myomtatása

"Olykor kifejezetten durva volt" a magyar kormány és az Európai Bizottság között a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus kereteinek kialakításáról szóló vita, amelynek végül az lett az eredménye, hogy csak nagyon kevés területen kaphatnak a kis- és középvállalkozások vissza nem térítendő pályázati forrást - jelentette ki Glattfelder Béla. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a fenti vita eredményével magyarázta azt, hogy a minap megjelent három gazdaságfejlesztési pályázatnál miért csak a feldolgozóipari cégeket preferálják. Azt is igyekezett tudatosítani a vállalkozókban, hogy az előző ciklussal ellentétben a 2020-ig tartó időszakban "nem pénzosztás fog folyni", hanem a jó fejlesztésekhez lehet majd forrásokat szerezni.

  • Az államtitkár emlékeztetett Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárának  figyelmeztetésére, hogy a 2020-ig tartó időszak az utolsó, amikor a cégek még vissza nem térítendő támogatásokat (vnt) tudnak nyerni, mert az EU működése, a fejlesztési keretrendszer változóban van
  • Glattfelder emlékeztetett arra is, hogy a 2014-2020-as időszak kialakításáról szóló vitákban az Európai Bizottság kiinduló álláspontja az volt, hogy a vnt-forrásokat minél inkább szorítsák vissza, azaz csak nagyon-nagyon kevés területen lehessen folyósítani
  • Az államtitkár szavai szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) a Bizottság azt akarta, hogy kapacitásfejlesztéshez ne lehessen vnt-t adni és csak nagyon-nagyon fókuszált legyen az ilyen támogatásoknak a folyósítása
  • Glattfelder szavai szerint ebből a kiinduló állapotból nagyon durva viták árán jutott el Magyarország ahhoz az állapothoz, hogy végül a feldolgozóiparban lehet koncentráltan vnt-pályázatokat meghirdetni, és a kormány stratégiájából eredően ez a terület minden mással szemben előnyt fog élvezni (a mostani 22-23%-os arányról 30%-ra kívánja növelni az iparin belül a feldolgozóipar súlyát 2020-ig)
  • Ugyanez a vita eredményezte azt is, hogy a vállalkozói szférában a támogatások túlnyomó többsége visszatérítési kötelezettséggel járó, alacsony kamatozású támogatásként (vt-ként), vagy vnt-vt kombinációjaként érhető majd el 
  • Csak nagyon kevés kivétel lesz az erőteljes feldolgozóipari támogatási fókusz alól, ilyen kivételek lehetnek az elmaradott térségbeli, az újabb kategória szerint a Szabad Vállalkozási Zónákbeli (SZVZ) fejlesztéseknél, ami közel 1000 települést jelent (korábban LHH térségek, az erről szóló pályázat részletes feltételrendszeréről 
  • Glattfelder leszögezte: "senkiben nem akarok hiú ábrándokat kelteni, hogy például ebben a régióban bolt nyitásához vissza nem térítendő forrást majd szerezni", ehelyett szavai szerint arra kell készülni, hogy ezekben a zónákban is csak "nagyon szigorú feltételekkel, nagyon szűk körben lehet majd elérni" feldolgozóiparon kívüli ágazatokban is támogatást
  • Emlékeztetett arra, hogy nem lesz majd támogatható az új ciklusban például a szállodai kapacitásnövelés (szobaszám bővítés), illetve a fürdőfejlesztés
  • Az élelmiszeripari fejlesztés speciális lesz, mert lesznek kiírások a GINOP-ban is, illetve a Vidékfejlesztési Operatív Programban is (VOP), de jelezte: bonyolult szempontrendszer alapján dől majd el, hogy mikor melyik OP-ben kel l keresni a forrást. A kérdés alapvetően attól függ, hogy mit gyárt az adott cég és ki az, aki beruházni akar. Hozzátette: még ekkor sem lesz egyszerű, hogy vnt, vt, vagy kombinált pályázati termékre számíthat a vállalkozó.
  • Az viszont egyértelmű, hogy a nagyvállalkozások kiszorulnak az új támogatási rendszerből, és csak két terület kivétel ez alól: az infokommunikáció (IKT), illetve a kutatás-fejlesztés (k+f) és egyúttal utalt rá, hogy az alábbi öt k+f pályázat megjelenése már júliusra várható.
  • Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az új ciklusbeli pályázatokban nagyon erősen meg fognak jelenni különböző fenntarthatósági feltételek, így például a ha a kkv-k kapacitásbővítésénél új épületet is építenek, akkor a tető, illetve a fűtés kialakításakor már figyelni kell a megújuló energiaforrások beépíthetőségére (nem feltétlenül kell rögtön felszerelni a napelemet, de úgy kell kialakítani a tetőt, hogy később fel lehessen szerelni azt)
  • Hangsúlyozta, hogy az új ciklusban anyag- és energiahatékony beruházásokat kell megvalósítani, és "ezt kell majd bebizonyítani" a pályázóknak
  • Az energetikai fenntarthatósági pályázatoknál a korábbi időszakkal ellentétben az lesz a feltételrendszer, hogy vagy CO2-megtakarítást, és/vagy energiamegtakarítást támogatnak majd a kiírók
  • Rámutatott arra is, hogy az j ciklusban "nagyon nagy hangsúly lesz a pályázatoknál a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésén", azaz az elmaradottabb régiók felzárkóztatásán, amelyre a fentebb említett SZVZ jó eszköz lehet

 

Tényleg nem lesz könnyű nyerni


A fenti EU-s vita eredménye, illetve az elvárásrendszer alapján előadásában

Glattfelder elismerte, hogy a két GINOP-os kapacitásbővítő pályázatnál valóban nem lesz könnyű nyerni annak a cégnek, amely nem "hasít" (nem nő gyorsan az árbevétele-, illetve exportárbevétele), illetve ha nem vállal plusz feltételeket. Kijelentette, ha egy cég nem "hasít", akkor ahhoz, hogy nyerjen, plusz pontokat, plusz feltételeket kell vállalnia, mert különben a minimálisan szükséges 50 pontot sem éri el a 100 pontból (50 pont alatt kizárják a rendszerből, azaz el sem bírálják a pályázatát).



Glattfelder jelzése szerint "ha nem vágtat a cég, csak úgy tud nyerni", ha vagy átviszi a projektjét az SZVZ-be, vagy munkahely-teremtést vállal, vagy barnamezős (már meglévő) iparterületen valósítja meg a beruházását.  Ez azt jelenti, hogy rengeteg barnamezős, elhagyott, korábban ipari területként működő épület áll kihasználatlanul, így tehát a cégek kapacitásbővítésébe nem szántóföldeket kell bevonni zöldmezős beruházásokként, hanem ilyen meglévő ipari ingatlanokat.

A fentiek alapján Glattfelder leszögezte:

a következő időszakban nem pénzosztás fog folyni és nem azt fogjuk keresni, hogy hova lehet pénzt szétosztani, ami azt jelenti, hogy ha valakinek van egy jó ötlete és szeretné megvalósítani, akkor ehhez a gazdaságfejlesztési elképzeléshez tud pénzt szerezni.

 

Van esélyem pályázni?
Kiemelt információk és aktualitások

Elindultak az első KKV-fejlesztési pályázatok!

Induljon a Tenderek Háza P. T. Központ Kft. szakértő csapatával az új Széchenyi 2020 program pályázatain! Kollégáink több száz nyertes pályázattal a hátuk mögött, készséggel állnak rendelkezésére. tel: 061 920 0096, +36 20 665 8717



Itt az utolsó óriási lehetőség!

Több ezer cég is új gépeket és informatikai eszközöket vehet, vagy termelő üzemet építhet abból az új EU-s pályázatból, amelyet a napokban jelentettek be és jövő január végétől nyílik meg. Ez már a s...


További hirek




GINOP

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos...


Összes szakszó