Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva NAGYMÉRETŰ PROJEKTEKHEZ - TERVEZET

Pályázatok Pályázat készítés Keresés Szolgáltatások Hírek Minőségügy Üzleti terv Informatika Partnerek Rólunk


E-mail:
Jelszó:
Hírek, információk, tanácsok Vállalkozásod fejlesztéséhez! Az információ pénz, íratkozz fel hát most vállalkozás fejlesztési hírlevelünkre, amíg ingyen adjuk....
Neve: 
Email:
Kulcsszó:
beállít
rss
1146 Budapest,
Hungária körút 137.
Fax: +36-1-9200-096
Tel.: +36-1-9200-095
Email: info@tenderekhaza.hu





Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva NAGYMÉRETŰ PROJEKTEKHEZ - TERVEZET

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

 Környezet és Energia Operatív Program

Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva

c.

pályázati konstrukcióhoz

 Kódszám:

KEOP-2012-5.5.0/B

Érvényes: 2012.november.- től

Tartalom

A.   A támogatás célja ÉS HÁTTERE. 3

A1.     Alapvető cél és háttér információ. 3

A2.     Részcélok. 3

A3.     Rendelkezésre álló forrás. 3

A4.     A támogatás odaítélése során alkalmazandó eljárás. 4

A5.     Támogatás formája. 4

A6.     Támogatás mértéke 6

A7.     Támogatás összege 7

B.   Pályázók köre. 9

B1. A pályázók körének meghatározása. 9

B2. Méret 10

B3. Székhely 10

B4. Iparág. 10

B5. Típus. 10

B6. Egyéb kizáró okok. 10

C.   A PÁLYÁZAT tartalMA. 12

C.1     Támogatható tevékenységek. 12

C2. Nem támogatható tevékenységek köre 17

C3. Elszámolható költségek. 17

C.4     Nem elszámolható költségek köre 23

C.5     Illeszkedési előírás (regionális, helyi tervekhez) 25

C.6     Projekt iparági korlátozása. 25

C.7     Projekt területi korlátozása. 25

C.8     A projekt megkezdése 25

C.9     A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje 26

C.10   Fenntartási kötelezettség. 26

C.11   Horizontális (fenntarthatósági és esélyegyenlőségi) alapelvek érvényesítése 26

C.12   Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban. 26

D.   Pénzügyi feltételek. 30

D1. Az önerő összetétele 30

D2. Egyéb pénzügyi eszközök. 30

D3. Biztosítékok köre 30

D4. Előleg igénylése 31

D5. Egyéb feltételek. 31

E.   Kiválasztási kritériumok. 32

E.1     Monitoring mutatók. 38

F.   Adminisztratív információk. 38

F.1     A pályázati kiírás felfüggesztése és megszüntetése 38

F.2     A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje 39

F3. A pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók. 40

F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend) 40

F5. A Támogatási szerződés, támogatási okirat 41

F6. Kifogás. 41

F7. A pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamata. 41

F8. A monitoring adatok szolgáltatásának rendje és előrehaladási jelentések. 41

F9. Helyszíni szemle és ellenőrzések. 41

F10. Vonatkozó jogszabályok indikatív listája. 41

F11. Fogalomjegyzék. 42

F12. Csatolandó mellékletek listája. 45

F13. Pályázati kiírás elemei 49

A.   A támogatás célja ÉS HÁTTERE

Jelen Pályázati Felhívás az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentummal együtt nyújt tájékoztatást a konstrukció keretében kiírt pályázati feltételekről. Az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban meghatározott feltételek – amennyiben attól való eltérés nem megengedett –jelen konstrukcióra is vonatkoznak. Továbbá lásd „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban.

A1.      Alapvető cél és háttér információ

 

Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40%-a az épületekben történik. Ha ezeket jól szigeteljük, és megújuló energiaforrásokat használunk, gyermekeink, unokáink nemzedékeinek energiabiztonságát is megteremtjük. Ehhez nyújt segítséget az Új Széchenyi Terv e pályázata az alábbi lehetőségekkel: energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek; az épületek hőtechnikai adottságainak javítása (szigetelés, nyílászáró-csere); intézmények fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése; a vállalkozások nem termelési célú fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése; világítási rendszerek korszerűsítése; megújuló energiafelhasználással kombinált épületenergetikai fejlesztésekhez kapcsolódó tevékenységek.

 

Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve alapján hazánkban 2020-ra a megújuló energiaforrások részaránya legalább a 13%-ot el kell, hogy érje a bruttó végső energiafogyasztásra vetítve. A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervünkben [2010-2020] a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolta fel, mely ennél magasabb, 14,65 %-os részesedés elérését is lehetővé teszik, ezáltal is ösztönözve a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználását, hozzájárulva a zöldgazdaság fejlesztéséhez.

 

Jelen Pályázati Felhívás kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és EU stratégiával – ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, kiemelt hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és az energiatakarékosságra.

Az energetikai hatékonyság fokozásának és az energiatakarékosságnak a szükségességét alátámasztja, hogy a statisztikai adatok szerint a hazai energiaigényesség egységnyi GDP előállítására vetítve valuta-paritáson mérve több mint háromszor, vásárlóerő-paritáson mérve pedig mintegy másfélszer magasabb, mint a fejlett EU tagállamokban.

Jelen konstrukció hozzájárul az épületek energiatakarékosság, - hatékonyság és megújuló energiafelhasználás fokozására irányuló beruházások megvalósításához, vissza nem térítendő támogatás formájában.

Jelen felhívásra alapvetően a nagyobb támogatási igényű pályázatokat várjuk, ugyanis a legfeljebb 50 millió Ft támogatási igényű pályázatok esetében a KEOP-2012-5.5.0/D pályázati kiírás egy könnyített eljárás keretében nyújt támogatást bizonyos, ezen felhívásban is támogatható tevékenységekre vonatkozóan.

A2.      Részcélok

Jelen pályázati kiírás esetében nem értelmezett.

 

 

A3.      Rendelkezésre álló forrás

A KEOP-2012-5.5.0 konstrukció 2012-13-as teljes kerete 30 milliárd Ft.

Jelen pályázati kiírás meghirdetésekor a 2012-13-as időszakban a KEOP-2012-5.5.0/B komponensre 7,5 milliárd Ft áll rendelkezésre (a B.1 fejezet korlátozásai mellett), melyből 2 Mrd Ft vállalkozások és átmeneti és technikai besorolású szervezetek számára, 5,5 Mrd Ft költségvetési szervek, költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek és nonprofit szervezetek (kivéve egyházak) számára áll rendelkezésre.

 

Ezen felül a KEOP-2012-5.5.0 konstrukció „A”, „B”, „C” és „D” komponenseiben - a 2011. évi CCVI. törvény 7.§ (4) bekezdése szerinti Országgyűlés által – az elismert egyházak számára mindösszesen 3Mrd Ft áll rendelkezésre.

 

Jelen pályázati kiírás támogatási forrását a Kohéziós Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

 

Továbbá lásd „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban.

A4.      A támogatás odaítélése során alkalmazandó eljárás

Jelen kiírásban a pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra.

 

Továbbá lásd „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban.

A5.      Támogatás formája

A Pályázó működési támogatásának nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban részesül (a támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás).

 

Jelen pályázati kiírás keretében támogatást elnyerő projektekre a következő két szabályrendszer vonatkozhat:

1.    Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (továbbiakban EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése szerint vállalkozásnak minősülő kedvezményezettekre vonatkozó szabályok

A közösségi jog szerint vállalkozásnak minősül a kedvezményezett és ezért az állami támogatási szabályok hatálya alá esik az általa tervezett projekt, ha a pályázó:

o      vállalkozás VAGY

o      nonprofit gazdasági társaság, VAGY

o      VAGY olyan non-profit szervezet, közoktatási, illetve felsőoktatási intézmény, vagy az államháztartás olyan szervezete[1], amely a projekt keretében megtermelt energiát nem a részére jogszabályban meghatározott (adott esetben alapító okiratban is rögzített) szakmai alapfeladata[2], hanem vállalkozási tevékenységként[3], jövedelemszerzés céljára használja fel. Energia vagy energiahordozó értékesítése minden esetben vállalkozási tevékenységnek minősül!

Amennyiben a pályázó a közösségi jog szerinti vállalkozásnak (továbbiakban vállalkozás) minősül (ld. Fogalomjegyzék), akkor jelen pályázati kiírás keretében a „Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről” szóló 36/2012. (VI. 8.) NFM rendelet (jogcímrendelet) 3. § 1.; 2.; 4.;, 7.; 8.; 9.; 12. és 18. pontjai szerinti tevékenységekre ún. állami támogatás nyújtható. A Jogcímrendelet alapján a következő állami támogatási kategóriák alkalmazhatók az egyes támogatható tevékenységek (ld. C1 fejezet) vonatkozásában:

  • csekély összegű támogatás [1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379.)]

 

A csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó legfontosabb szabályok:

Csekély összegű (de minimis) támogatás esetén az adott és a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi év időszakában bármely kedvezményezett részére odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000[4] eurónak, a közúti szállítási ágazatban tevékenykedő kedvezményezett esetében a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget. A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az adott és a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról

Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét kell figyelembe venni.

A csekély összegű támogatás ugyanazon elszámolható vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottságnak a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképről szóló jóváhagyó határozatában meghatározott mértékét.

A csekély összegű támogatásokról külön útmutató áll rendelkezésre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu).

 

2.    Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerint vállalkozásnak NEM minősülő kedvezményezettekre vonatkozó szabályok 

Adott támogatás abban az esetben nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerint állami támogatásnak amennyiben a projekt keretében az adott szervezet nem folytat olyan gazdasági tevékenységet, amely egy adott piacon termékek előállítását és/vagy szolgáltatások nyújtását foglalja magában és a projekt keretében folytatott nem gazdasági tevékenység jellege, költsége, finanszírozása egyértelműen elkülöníthető a szervezet gazdasági jellegű tevékenységétől.

2.1 Közcélú, jövedelemtermelőnek minősülő projektek

Azon projektek, amelyek esetében a pályázó nem minősül a közösségi jog szerinti vállalkozásnak, vizsgálni kell, hogy az adott projekt a 1083/2006/EK Rendelet 55. cikke szerint jövedelemtermelőnek minősül-e.

Adott projekt a következő feltételek egyidejű teljesülése esetén minősülhet jövedelemtermelőnek:

·         A pályázó olyan non-profit szervezet közoktatási illetve felsőoktatási intézmény, illetve az államháztartás olyan szervezete[5], amely a megtermelt energiát kizárólag a részére jogszabályban meghatározott – adott esetben alapító okiratban rögzített - közfeladatként közérdekből, haszonszerzési cél nélkül ellátandó szakmai alapfeladatához használja fel (vagyis nem minősül a közösségi jog szerinti vállalkozásnak), ÉS

  • e tevékenysége keretében díjbevételt realizál (pl. közoktatási intézmény térítési és egyéb díjbevételei) és a projekt e tevékenységhez kapcsolódik, TOVÁBBÁ
  • a pénzügyi elemzés szerinti referencia időszakban a fejlesztés megvalósításából származó és a díjbevételt eredményező tevékenység együttes nettó bevétele (összes bevétel és működési költségek különbsége) pozitív.

A támogatás tényleges mértéke jövedelemtermelő projekt esetében ún. finanszírozás hiány számítás alapján kalkulálandó (a közcélú, jövedelemtermelő projektekre vonatkozó szabályok szerint).

KIVÉTELT KÉPEZNEK ez alól azon jövedelemtermelőnek minősülő projektek, amelyek elszámolható összköltsége nem haladja meg a 300 millió Ft-ot. Ezen projektek támogatási mértékének meghatározása azonos a közcélú, nem jövedelemtermelő projekteknél alkalmazandó módszertannal.

 

2.2. Közcélú, nem jövedelemtermelőnek minősülő projektek

Közcélú, nem jövedelemtermelőnek minősülnek azok a projektek, amelyek esetében a pályázó olyan non-profit szervezet, közoktatási illetve felsőoktatási intézmény, vagy az államháztartás olyan szervezete, amely a megtermelt energiát kizárólag a részére jogszabályban meghatározott – adott esetben alapító okiratban rögzített - közfeladatként közérdekből, haszonszerzési cél nélkül ellátandó tevékenységéhez (alapfeladatához) használja fel (vagyis nem minősül a közösségi jog szerinti vállalkozásnak),

  • ÉS e tevékenységét kizárólag államháztartási forrásból finanszírozza, továbbá,
  • a projekt ehhez kapcsolódik, VAGY
  • e tevékenysége keretében díjbevételt realizál (pl. közoktatási intézmény térítési díjbevételei), és a projekt ehhez kapcsolódik, de a pénzügyi elemzés szerinti referencia időszakban a fejlesztés megvalósításából származó és a díjbevételt eredményező tevékenység együttes nettó bevétele (összes bevétel és működési költségek különbsége) negatív.

 

Ilyen esetben a támogatás tényleges mértéke az A6 fejezetben meghatározott táblázat szerint, a támogatás összege pedig a teljes (elszámolható) költség és a táblázat megfelelő adatának szorzataként számítandó ki.

A6.      Támogatás mértéke

Jelen Pályázati Felhívásban elnyerhető támogatás mértéke minimum az összes elszámolható költség 10%-a, a maximum mértékek meghatározásához pedig az alábbi táblázat alkalmazandó:

 

Pályázó

Támogatás maximális mértéke

Mikro-, kis- és középvállalkozás

60 %

Többségi állami/önkormányzati tulajdonú vállalkozás

60 %

Költségvetési szervek és intézményeik / Közoktatási intézmények

85 %

Költségvetési szervek és intézményeik / Közoktatási intézmények esetében, amennyiben a projektvállalkozási tevékenységhez kapcsolódik (A.5 fejezet 1pont)

60%

Nonprofit szervezet

60 %

Önkormányzati közfeladatot ellátó Nonprofit szervezet[6]

85 %

Állami közfeladatot ellátó Nonprofit szervezet[7]

100 %

 

 

Kiegészítés a táblázathoz:

 

1)    A támogatás mértékének és összegének meghatározása során figyelembe kell venni a következő szempontokat is (projektkategóriák):

a)    A közcélú, nem jövedelemtermelőnek minősülő projektek (ld. A5 fejezet), továbbá a 300 millió Ft-ot meg nem haladó elszámolható költségű közcélú, jövedelemtermelőnek minősülő projektek, valamint a 300 millió Ft-ot meg nem haladó elszámolható költségű, állami támogatásnak minősülő projektek esetében a táblázat szerinti támogatási ráták alapján történik a támogatás összegének számítása.

Ilyen projektek esetében az Energetikai Tanulmány szerinti releváns pontok kitöltésére van szükség.

 

b)    A 300 millió Ft-ot meghaladó elszámolható költségű, közcélú, jövedelemtermelőnek minősülő projektek, valamint a 300 millió Ft-ot meghaladó elszámolható költségű, állami támogatásnak minősülő projektek esetében a táblázat szerinti támogatási ráták felső korlátot jelentenek, a támogatás tényleges mértéke az ún. finanszírozás hiány számítás alapján kalkulálandó.

Ilyen projektek esetében az Energetikai Tanulmány szerinti releváns pontok kitöltésére van szükség.

 

Állami támogatásnak minősülő esetekben:

Jelen Pályázati Felhívás alapján elnyert támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható egyéb, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatással, illetve az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatással, amennyiben a halmozódás következtében a támogatási intenzitás meghaladná a 37/2011. (III. 22.) Kormányrendelet 25. §-ában meghatározott mértéket.

 

A támogatási programokhoz kapcsolódó visszatérítendő támogatás és/vagy kamattámogatás, energiahatékonysági hitel, fejlesztési adókedvezmény támogatástartalma az adott projekt támogatási intenzitásánál figyelembe veendő tétel, ezért a Pályázó kötelessége jelezni, amennyiben a pályázat szerinti projekt megvalósítása során visszatérítendő támogatást és/vagy kamattámogatást igénybe vesz.

A7.      Támogatás összege

A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás összege általános szabály szerint 50 millió Ft feletti de, maximum 500 millió Ft lehet.

 

Jelen Pályázati Felhívás C1. pontjában meghatározott támogatható tevékenységek közül az alábbi tevékenységeket tartalmazó projektek esetében:

·                      

a)   Hővisszanyerő szellőzés létesítése, amennyiben a pályázat a külső nyílászárók cseréjére is vonatkozik, vagy a nyílászárók megfelelnek a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti előírásoknak.

b)   Kazánok égésfej-korszerűsítése tüzelési hatékonyság-növelés céljából

c)   Kisléptékű, helyi kogeneráció, vagy trigeneráció kiépítése, (kizárólag saját felhasználásra, villamos és hőenergia értékesítés nélkül)

d)   Hulladékhő hasznosítási lehetőségek kiaknázása,

e)   Hűtési rendszerek energiatakarékos korszerűsítése,

f)    Gőz hőhordozó közeg váltása forró vízre,

g)   Távhőrendszerre való csatlakozás feltételeinek megteremtése,

h)   Hőszivattyú alkalmazása használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre

i)     A fenti projekttípusokon kívül a 7/2006 TNM rendelet 1 § (2) d) pont által meghatározott épületek esetében

az elnyerhető támogatás összege minimum 1 millió Ft, maximum 500 millió Ft lehet, vállalkozások esetében minimum 1 millió Ft, de 60 millió Ft alatti lehet.

 

A fentieken túli projektek esetén a 50 millió forint vagy az alatti támogatási igényű kombinált projektek a KEOP-2012-5.5.0/D konstrukcióba nyújtandók be.

 

 

B.  Pályázók köre

B1. A pályázók körének meghatározása

 

Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak (KSH besorolás szerint[8]):

 

VÁLLALKOZÁS (1, 2)

Jogi személyiségű vállalkozás (1)

§  Kivéve mezőgazdasági szövetkezetek

Jogi személyiség nélküli vállalkozás (2)

 

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI REND SZERINT GAZDÁLKODÓ SZERVEK (3)

§  Kivéve képviselő-testületi hivatalok

§  Kivéve központi költségvetési irányító és költségvetési szervek

 

NONPROFIT SZERVEZET (5, 6)

Jogi személyiségű nonprofit szervezet (5)

§  Kivéve pártok

§  Kivéve lakásszövetkezetek

§  Kivéve olyan egyházi szervezet (55), mely nem tartozik a 2011. évi CCVI. törvény 7.§ (4) bekezdése szerinti Országgyűlés által elismert egyházhoz

 

Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet (6)

                                                                                            

ÁTMENETI ÉS TECHNIKAI BESOROLÁSOK (7,8,9)

Egyéb gazdasági szervezet (7)

§  Kivéve megszűnt gazdálkodási forma (7.3)

Kivéve Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység (8)

Kivéve Technikai kóddal rendelkezők (9)

 

Kiegészítés a 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet szerinti besoroláshoz:

- Közoktatási feladatok ellátásában közreműködő intézmények: A 20/1997 II.13 Kormányrendelet alapján közoktatási intézménytörzs, amely OM azonosítóval  rendelkezik

- Amennyiben a pályázó önkormányzati társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerint létrejött többcélú kistérségi társulásként, vagy a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16.§-ában, illetve a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10. §. (1), illetve 10/A.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jogi személyiséggel rendelkezik a pályázatot a társulás nyújtja be.

 

Jelen konstrukció keretében konzorciumok és önálló gazdálkodási jogosultsággal nem rendelkező szervezetek nem pályázhatnak.

 

Továbbá lásd „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban.

 

B2. Méret

Vállalkozások közül kizárólag

1.  a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő jogosultak pályázni,

2.  többségi önkormányzati/állami tulajdonú vállalkozások pályázhatnak.

B3. Székhely

Lásd az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban.

B4. Iparág

Lásd az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban.

 

(Annex I – A projektek iparági korlátozása mellékletet lásd az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban)

B5. Típus

Jelen pályázati kiírás esetében nem értelmezett.

B6. Egyéb kizáró okok

A pályázat benyújtásának és a támogathatóságnak szakmai feltételei:

Általános feltételeket lásd „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban.

 

1)        Engedélyköteles tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

A projekt megvalósításához kapcsolódóan rendelkezik az alábbiak közül a projektre vonatkozóan releváns, legalább elvi szintű engedélyekkel: építési engedély(ek), geotermikus/hőszivattyús projekt esetén vízjogi létesítési/bányakapitánysági engedély, a 7/2006 TNM rendelet 1 § (2) d) által meghatározott épületek esetében az illetékes hatóság által kiadott engedély/hozzájárulás.

Amennyiben a pályázati anyaggal nem kerül(nek) benyújtásra a projekt megvalósításának elindításához szükséges hatályos jogszabályok szerinti jogerős engedély(ek) azt legkésőbb az első kifizetési kérelem beadásáig ( beleértve az előlegre vonatkozó kérelmeket is) be kell nyújtani a Közreműködő Szervezethez.

 

NEM engedélyköteles tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

A pályázó képviseletére jogosult személy nyilatkozatának benyújtása szükséges arról, hogy a projekt nem engedély köteles.

 

2)        Egyéb benyújtandó hozzájárulás(ok):

Napelemes projekt(rész) esetén a szolgáltató felé benyújtott igénybejelentő és az arra adott választ szükséges a pályázathoz benyújtani. Az első kifizetési kérelem feltétele a hálózati engedélyes által jóváhagyott csatlakozási dokumentáció, a záró kifizetés feltétele a hálózati engedélyessel kötött / módosított hálózathasználati szerződés megléte.

3)        Az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt, és ki nem egyenlített tartozása van, valamint az adott célelőirányzatból vagy jogelődjétől korábban kapott támogatás felhasználásának szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget.

4)        Az Ávr. 72. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adatokhoz az Ávr-ben meghatározott erre jogosultak hozzáférnek, az Ávr. 79. § (1) bekezdése alapján a Kedvezményezettet terhelő köztartozás fennállásáról és annak összegéről az állami adóhatóság a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elektronikus úton történő megkeresésére adatot szolgáltat, az Áht. 52. § (3) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében pedig - a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintő módon – visszatartásra és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírásra kerül.

5)        Pályázó hozzájárul, hogy a NAV, a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján, a projekt javaslat elbírálása során a szervezet adótartozására vonatkozó adatát a Közreműködő Szervezet és a Támogató tudomására hozza.

6)        Pályázó hozzájárul a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez.

7)        A pályázónak Magyarországon bejegyzett és Magyarországon működő szervezetnek kell lennie.

8)        Nem részesülhet(nek) támogatásban olyan vállalkozás(ok) és/vagy partnerként bevonni kívánt vállalkozás(ok), melyek nem rendelkeznek a tevékenységük folytatásához szükséges szakhatósági engedélyekkel és tevékenységük nem felel meg a hatályos környezetvédelmi előírásoknak.

9)        A fejlesztési tevékenység nem tartozik a kizárt ágazatok közé.

10)     Nem részesülhet(nek) támogatásban olyan vállalkozás(ok), melyeknél az utolsó lezárt üzleti év végén a korrigált saját tőke[9] aránya 20%-nál alacsonyabb.

11)      Nem részesülhet(nek) támogatásban olyan vállalkozás(ok), melyeknél a 60 napon túl lejárt szállítóállomány aránya meghaladja a teljes szállítóállomány 40%-át.

12)      Nem részesülhetnek támogatásban olyan önkormányzatok, illetve költségvetési szervek, melyeknél kritikus gazdálkodási helyzet miatt kirendelt kincstári biztos felügyeli a szervezetet.

 

Továbbá lásd „Általános Pályázati Útmutató”c. dokumentumban.

 

 

 

C.  A PÁLYÁZAT tartalMA

C.1      Támogatható tevékenységek

Jelen Pályázati Felhívás keretében csak energiahatékonyság fokozását valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló projektet lehet benyújtani. (továbbiakban: kombinált projekt)

 

A kombinált projektre vonatkozó előírások:

 

1)     Kizárólag olyan projekt támogatható, amelyben a megújuló energiafelhasználásra vonatkozó projektrész is kizárólag az energiahatékonysági korszerűsítésre kerülő épület(ek) hő és/vagy villamosenergia-rendszer ellátását szolgálja.

2)     A benyújtott pályázatok esetében az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész aránya – alátámasztottan – el kell hogy érje legalább az 50%-ot a projekt elszámolható költségén belül.

3)     Az „A) Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek” alfejezet I. és II. alpontjaiban felsorolt tevékenységek projekttípusait, valamint a B) Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek 1; 2; 3; alpontjaiban felsorolt tevékenységek projekttípusait csak egymással (energiahatékonyság és megújuló energiafelhasználás) kombináltan lehet megvalósítani.

4)     Az „A) Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek” alfejezet III. alpontjában felsorolt tevékenység projekttípusait, valamint a B) Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek 4. alpontjaiban felsorolt tevékenységek projekttípusait csak egymással (energiahatékonyság és megújuló energiafelhasználás) kombináltan lehet megvalósítani

 

 

A)   Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek:

   I.          Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése a felújításban érintett épület, épületek, vagy egymással érintkező épületekből álló épületcsoport egészén.

·                     A fejlesztéssel érintett – a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének 1. számú táblázatában meghatározott – összes épülethatároló szerkezetnek a fejlesztés után meg kell felelnie a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének 1. számú táblázatában meghatározott hőátbocsátásra vonatkozó követelményeknek.

·                     Támogatható az a projekt is ahol a jelen pályázat keretében valamely épülethatároló szerkezet nem érintett, vagy részben nem érintett a jelen fejlesztéssel és nem is felel meg a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének 1. számú táblázatában meghatározott hőátbocsátásra vonatkozó követelményeknek.

·                     Ebben az esetben:

§  a fejlesztés által érintett épületnek meg kell felelnie a TNM rendelet 1. számú mellékletének II. pontja szerinti fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményeknek, valamint gépészeti korszerűsítést (is) tartalmazó projekt esetében a TNM rendelet 1. számú mellékletének III. pontja szerinti összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményeknek (is).

·                     A fentiek alól kivételt képeznek a 7/2006 TNM rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti épület(ek).

·                    
Egymással érintkező épületekből álló épületcsoportok esetében az épületcsoportot alkotó egy-egy, vagy több épület felújítására külön is lehet pályázni.

·                      

·                     Projekttípusok:

a)   Utólagos külső hőszigetelés (valamennyi nem nyílászárónak minősülő épülethatároló szerkezet fűtetlen tér felé eső oldala, pl. külső fal, lapostető, padlásfödém, fűtött tetőteret határoló szerkezetek, alsó zárófödém árkád felett, alsó zárófödém fűtetlen pince felett, homlokzati üvegfal, de legalább a fűtött és fűtetlen terek közötti falak fűtetlen tér felé eső oldala), abban az esetben, ha a fűtési rendszer helységenkénti szabályozása megoldott, vagy annak megvalósítása jelen fejlesztés tárgyát képezi.

b)   Külső nyílászáró-csere / korszerűsítés (fa, fém, vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró, tető-felülvilágító, tetősík ablak, homlokzati üvegezetlen kapu, homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó); abban az esetben, ha fűtési rendszer helységenkénti szabályozása megoldott, vagy annak megvalósítása jelen fejlesztés tárgyát képezi.

c)   Hővisszanyerő szellőzés létesítése, amennyiben a pályázat a külső nyílászárók cseréjére is vonatkozik, vagy a nyílászárók megfelelnek a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének 1. számú táblázata szerinti előírásoknak.

 

                  II.        Intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése, illetve a vállalkozások nem termelési célú fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése:

·                      

·                     Projekttípusok:

a)   Hőtermelők cseréje korszerű, nagyhatásfokú berendezésekre (pl. alacsonyhőmérsékletű vagy kondenzációs kazánok beépítése, sugárzó fűtés kialakítása), kazánok égésfej-korszerűsítése tüzelési hatékonyság-növelés céljából

b)   Automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése,

c)   Fűtési- és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése, szabályozhatóvá tétele, egyedi mérési lehetőségek kialakítása, energiatakarékos megoldások alkalmazása,

d)   Hűtési rendszerek energiatakarékos korszerűsítése,

e)   Kisléptékű, helyi kogeneráció, vagy trigeneráció kiépítése, (kizárólag saját felhasználásra, villamos és hőenergia értékesítése nélkül).

f)    Hulladékhő hasznosítási lehetőségek kiaknázása,

g)   Gőz hőhordozó közeg váltása forró vízre,

h)   A hőelosztó rendszerek korszerűsítése, veszteségeinek csökkentése,

i)     Távhőrendszerre való csatlakozás feltételeinek megteremtése,

·        

·                     Kötelező elemek:

a)   Fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerek korszerűsítése esetén az energiahordozó és/vagy a hőfogyasztás elkülönített mérését lehetővé tevő mérőműszereket kell beépíteni.

b)   Fűtési rendszerek korszerűsítése esetén, ha az épület rendeltetése megkívánja, heti időprogramok beállítására alkalmas szabályozási rendszert kell kialakítani. Például oktatási jellegű intézmények, irodaépületek, stb.

·          

                III.        Világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása:

·                      

·        Projekttípusok:

a)   Fényforrások, világítótestek és előtétek cseréje,

b)   Kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése, és az ehhez kapcsolódó az igényekhez térben és időben alkalmazkodó műszaki megoldások (pl. szakaszolások, mozgásérzékelők) kialakítása, amennyiben energia-megtakarítást eredményeznek.

 

A fenti I.; II.; III.; alpontok szerinti tevékenységek egymással szabadon kombinálhatók.

·                      

B)   Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek:

1)    Napkollektorok alkalmazása használati melegvíz igény részbeni vagy teljes kielégítése céljából és/vagy fűtésrásegítésre (Napsugárzás energiatartalmát felvevő berendezés és kapcsolódó szerkezeti elemek, használati melegvíz és/vagy fűtési rendszerhez való kapcsolódáshoz, rendszerben működéshez szükséges eszközök, berendezések vásárlása és telepítése, szükséges épület-átalakítások. (Pl. napkollektor és tartóelemei, kollektorköri vezérlőegység, termosztatikus szabályozószelep, tágulási tartály, hőcserélős melegvíztároló, hőátadó rendszer gépészeti elemei, szükséges gépészeti elemek, szigetelt csővezeték rendszer, szivattyú blokk).

A beszerzés tárgyát képező napkollektornak teljesítenie kell az alábbi követelményeket:

o    Megfelel az EN 12975-1 és 2 szerinti minőségi szabvány követelményeinek, valamint ugyanezen szabvány minőségi tesztjének.

o    Rendelkezik Solar Keymark és/vagy DIN-CERTCO minősítésekkel.

o    Gyártói garancia minimum 5 év.

2)    Biomassza, azon belül mezőgazdasági fő és melléktermék, kertészeti melléktermék, energianövény, erdészeti fő és melléktermék, faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes) felhasználása fűtésre és/vagy fűtésrásegítésre, (biomassza kazán, ennek kapcsolódása HMV és fűtési rendszerhez, az alapanyag előkészítéséhez és raktározásához szükséges eszközök, berendezések és építmények füstgáztisztító, porleválasztó, kéményrendszer, hamukihordó, automatikus tüzelőanyag adagoló, valamint, a visszamaradó anyagok mezőgazdasági célú hasznosításra történő előkészítéséhez szükséges beruházási elemek vásárlása és beépítése).

3)    Hőszivattyú alkalmazása használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre

Villamos valamint gázmotoros hajtású, és abszorpciós hőszivattyús rendszerek melyek primerenergia felhasználásból számított szezonális teljesítménytényezője (SPFprim) legalább 1,3 vagy annál magasabb.

Az SPF előírt határértékeinek teljesülését méréssel kell ellenőrizni, ezért mérő és adatrögzítő műszerek beépítése, monitoring rendszer kiépítése kötelező. A rögzített adatokból a monitoring rendszernek automatikusan kell számítania és rögzítenie a COP értékeket, valamint a fűtési idényekre vonatkozó SPFprim értékeket.

Ahhoz, hogy a KEOP indikátorokat teljesíteni, és a kifizetéseket az EU felé igazolni lehessen, villamos segédenergiával működő hőszivattyúk esetén minimum SPF 3,5 földgázzal működtetett hőszivattyúk esetén minimum SPF 1,3 érték előírására és teljesülésére van szükség. Annak érdekében, hogy nem tisztán villamos energiával hajtott hőszivattyús rendszerek (pl. bivalens rendszerek, gázhajtású rendszerek, stb.) esetén az SPF értékek számításához a különböző energiahordozókat összegezni lehessen, a mért fogyasztási adatokat primerenergia értékekre kell átszámítani. Az átváltáshoz az alábbi táblázatban megadott primerenergia tényezők használandók:

 

1. táblázat: primerenergia tényezők

Energia

 Primerenergia. tényező

 Elektromos áram

 2,6

 Földgáz

 1,00

 Tüzelőolaj

 1,00

 Tűzifa, biomassza

 0,60

 Megújulóból termelt villamos energia

 0,00

 Technológiai folyamatból származó hulladékhő

 0,00

 

Az átváltást követően, mindegyik hőszivattyú rendszer típus esetén, a primerenergia felhasználásból számított szezonális teljesítménytényező minimális értéke SPFprim 1,3 kell, hogy legyen. A továbbiakban SPF tényező alatt, a primerenergia felhasználásból számított SPFprim tényezőt értjük.

 

Ahol az áramszolgáltató rendelkezik geo-tarifával, vagy H-tarifával, és a tervezett hőszivattyús rendszer jogosult ezek valamelyikének igénybevételére, ott az áramszolgáltatóval szerződést kell kötni, és a kiépítést is ennek megfelelően kell megvalósítani.

 

Monovalens és bivalens üzemmódban működő rendszerek egyaránt támogathatók. Bivalens rendszerek esetén, a bivalencia pont nem lehet magasabb -5°C-nál. Azaz -5°C-ig a hőigényeket teljes mértékben a hőszivattyúnak kell ellátnia. Ennek teljesülése a monitoring adatok alapján ellenőrizhető.

 

A kivitelezés során, a Magyar Mérnöki Kamaránál regisztrációval rendelkező műszaki ellenőr alkalmazása kötelező.

 

A közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásában, illetve amennyiben közbeszerzési eljárás lefolytatása nem kötelező, akkor az árajánlatok bekérése során, a tervezési dokumentációban rögzített műszaki tartalom, valamint a hőszivattyús rendszerre, valamint a hőszivattyú berendezésre vonatkozó műszaki és energetikai kritériumok feltüntetése kötelező. A kivitelezőnek garanciát kell vállalnia a műszaki és energetikai kritériumok teljesülésére. A követelményérték teljesülése az alábbiakban meghatározott mérőműszerek, és adatrögzítő eszközök segítségével kerül ellenőrzésre. Ha a pályázó által vállalt primerenergia fogyasztás határértéke, illetve az SPFprim határérték a fenntartási időszakban nem teljesül, akkor az a támogatási összeg utólagos visszafizetését vonhatja maga után!

 

A kivitelezést végző fővállalkozónak az elvégzett tevékenységekre 5 év jóteljesítési garancia vállalása kötelező.

 

A kivitelező vállalkozásnak legalább egy, a projekt tárgyát képező rendszerhez hasonló nagyságrendű és műszaki tartalmú hőszivattyús rendszerre vonatkozó, megvalósult referencia projekttel kell rendelkeznie.

 

A monitoring rendszer által mért és rögzített értékekről a projekt fenntartási jelentésekben kell beszámolni. Felhívjuk figyelmüket, hogy a projekt fenntartási időszakban rendkívüli adatszolgáltatást is kérhet a KSZ a pályázótól.

 

A hőszivattyús rendszerekre vonatkozóan további útmutatást az Energetikai Tanulmány tartalmaz.

 

Támogatható tevékenységek:

-      Hőszivattyús rendszerek kialakítása

-      Hőszivattyú berendezés telepítése

-      Primer és szekunder oldal kialakítása, telepítése, beüzemelése

-      Geothermal Heat Response test

-      Monitoring rendszer kialakítása és telepítése mellyel a COP, SPF értékek számíthatók és ellenőrizhetők az Energetikai Tanulmány szerint.

-      A hőszivattyú energiaellátását biztosító energiavételezési és csatlakozási pont(ok) kialakítása

5)    

4)    Napelemek alkalmazása hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához.

a)   Hálózatra kapcsolódó fotovoltaikus rendszerek. Napenergia hasznosító berendezések és azok rögzítő rendszere, villamosenergia hálózathoz kapcsolódásához és a rendszerrel való műszakilag biztonságos működéshez szükséges eszközök, akkumulátor és hálózati elemek (Például napelem, állványzat, inverter, akkumulátor).

6)               

b)    Hálózatra nem kapcsolódó fotovoltaikus rendszerek. Napenergia hasznosító berendezések, azok rögzítő rendszere, fogyasztó egységekhez, illetve sziget üzemmódú hálózathoz való kapcsolódás, a fogyasztó egységekkel való műszakilag biztonságos működéshez szükséges eszközök és hálózati elemek, villamosenergia tároló egységek (akkumulátorok).

7)    

A beszerzés tárgyát képező napelemre vonatkozó követelmények:

o   A napelem megfelel az EN 61730 szabvány előírásainak. A berendezés megfelel továbbá kristályos modulok esetén az IEC 61215, vékonyfilmes modulok esetén az IEC 61646 szabványban előírt követelményeknek. A fenti szabványoknak való megfelelés igazolására, a termék akkreditált tanúsító intézet által kiállított tanúsítvánnyal rendelkezik.

o   Gyártói garancia minimum 20 évre, legalább 80%-os teljesítményre.

 

·                     Kötelező elemek:

a)   Fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerek korszerűsítése, napelemes rendszer kialakítása esetén az energiahordozó és/vagy a hőfogyasztás elkülönített mérését lehetővé tevő mérőműszereket kell beépíteni.

b)   Fűtési rendszerek korszerűsítése esetén, ha az épület rendeltetése megkívánja, heti időprogramok beállítására alkalmas szabályozási rendszert kell kialakítani. Például oktatási jellegű intézmények, irodaépületek, stb.

 

 

Vállalkozások esetében jelen konstrukció C1. A) és B) pontjában felsorolt támogatható tevékenységek megvalósításához kizárólag csekély összegű támogatás nyújtható, igazodva a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 36/2012. (VI. 8.) NFM rendelethez.

 

C2. Nem támogatható tevékenységek köre

1)    Új építmény létrehozására ebben a konstrukcióban nem lehetséges pályázni, kivéve

o    a kapcsolt- (kogeneráció/trigeneráció) energiatermelő létesítmények, a megújuló energiatermelő létesítmények, illetve hőtermelő cseréje esetén az új energiatermelő berendezések köré épített, technológiai célú, és az energiahordozók tárolására szolgáló indokolt nagyságú építmény építését,

o    az új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolását célzó projektek indokolt nagyságú, technológiai célú építményei.

 

2)    Nem támogathatók a 1080/2006/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott lakásberuházási tevékenységek.

 

3)    Távhőrendszerről való leválás ebben a konstrukcióban nem támogatható, kivételt képez a gőzközegű távhő.

 

4)    Vállalkozások esetében a termelési technológiához kapcsolódó energetikai beruházások nem támogathatók.

 

5)    Nem támogathatóak azok a C.1/B 4) pont szerinti napelemes rendszerek kialakítását célzó projektek, melyeknél a rendszer által éves szinten – auditori számítások alapján - megtermelhető villamos energia mennyisége meghaladja az érintett épület, fejlesztés utáni éves villamosenergia igényét.

 

6)    Hőszivattyú telepítésre irányuló projekttípusoknál nem támogathatóak azok a rendszerek, melyek primerenergia felhasználásból számított szezonális teljesítménytényezője (SPFprim) 1,3-nál alacsonyabb, és nem teljesülnek az  F13 fejezet IV. melléklete szerinti követelmények.

 

Jelen konstrukció keretében a Pályázati Felhívás C1. pontja szerinti nem kombinált (megújuló energiák felhasználása és épületenergetikai fejlesztések) projekt nem támogatható. A nem kombinált energiahatékonyság javításra vonatkozó projekt a KEOP-2012-5.5.0/A és KEOP-2012-5.5.0/C pályázati konstrukciók keretei között adandóak be.

 

C3. Elszámolható költségek

Az elszámolható költségekre vonatkozó általános feltételek az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban találhatóak.

 

A Támogató jogosult a támogatás összegét csökkenteni, amennyiben indokolatlan költségszintű elemeket kívánna elszámolni a pályázó (még abban az esetben is, ha egyébként az elszámolni kívánt költségelem megfelel a piaci árnak).

 

A támogató jogosult a pályázati dokumentációra (elsősorban az Energetikai Tanulmány és kiegészítő dokumentumai) illetve a kivitelezésre/eszköz beszerzésre vonatkozó elszámolható költség és támogatási összeg csökkentésére, vagy a már kifizetett támogatás visszakövetelésére – szabálytalansági eljárás keretében -, amennyiben a projekt megvalósítása során kiderül, hogy a pályázatban a jelenlegi helyzet felmérése és/vagy a tervezett állapot meghatározása nem a valóságnak megfelelően történt.

 

A közösségi jog értelmében vállalkozásnak minősülő szervezetek esetében valamennyi elszámolható költség támogatástartalmára csak és kizárólag csekély összegű támogatás nyújtható (lásd A5 fejezet).

C.3.1 Elszámolható költségek a projekt-előkészítés során

·                      

·                     A projekt előkészítésével kapcsolatos költségek összege nem haladhatja meg a projekt tervezett összes elszámolható költségének 5%-át.

·                     Megjegyzések:

·         Előkészítés címén, főszabály szerint a támogatott projekt támogatási szerződésben rögzített kezdete előtt – de az elszámolhatósági időszakon belül – keletkezett költségek számolhatóak el.

·         A projekt megvalósítás tényleges kezdetét követően felmerülő, de a támogatott beruházás előkészítési tevékenységéhez kapcsolódó költségek szintén elszámolhatóak.

·         Az előkészítés költségei utólag, a Támogatási Szerződés hatályba lépését követően számolhatóak el. (Előkészítési költségekre csak és kizárólag utófinanszírozási finanszírozási forma választható.)

·         

A költségkategóriákon belül az alábbi projektelemek költségei számolhatók el az előkészítésre vonatkozóan (az elszámolható költségek felsorolása teljes körű, nem bővíthető):

 

Projektelemek az előkészítés során:

A projektelemek megnevezése előtti számok az Energetikai Tanulmány Költségvetési táblában szereplő sorszámozást követik, arra való utalás, hivatkozás! (1-es vagyoni értékű jogok.., 7-es projektmenedzsment, stb.)

1. Vagyoni értékű jogok és szellemi termékek megszerezése

Szellemi termékek (pl. tervek továbbfelhasználási joga) beszerzési költségei számolhatók el. (kizárólag olyan szellemi termék beszerzése az elszámolható, amely kapcsolódik a projekt tevékenységéhez, valamint piaci feltételek mellett, harmadik féltől került beszerzésre)

        

7. Projektmenedzsment I.

/Projektmenedzsment személyi jellegű ráfordításai vagy külső szerződés alapján kifizetett díjak/

      • jogi szakértő
      • műszaki szakértő
      • általános menedzsment feladatok ellátása
      • pénzügyi tanácsadó

 

(Előkészítési költségként könyvvizsgáló költsége nem számolható el.)

 

 

8. Projektmenedzsment II.

/Projektmenedzsment anyagi jellegű ráfordításai/

      •  közbeszerzési szakértő díja

 

A projektmenedzsment I. és a projektmenedzsment II. költségeinek összege az előkészítés és a megvalósítás során együttesen nem lépheti túl a C.3.2-es pontban, az egyes projektelemekre vonatkozó korlátok táblázatban meghatározottat

 

9. Közbeszerzés

 

Közbeszerzési projektelemen belül elszámolható költségek:

 

§  Közbeszerzési dokumentáció kidolgozásának költsége a projekt-előkészítésre vonatkozóan

§  Közbeszerzési dokumentáció kidolgozásának költsége a projekt-megvalósításra vonatkozóan

 

10. Tanulmányok és vizsgálatok elkészítése

 

A projektelemen belül elszámolható költségként szerepeltethető tanulmányok és vizsgálatok:

      • Energetikai Tanulmány költsége
        • Energetikai veszteségfeltáró vizsgálatok összefoglalója c. dokumentum
        • 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szerinti egyszerűsített módszerrel elvégzett számítás a fejlesztés előtti és a tervezett állapotra vonatkozóan (a számítás által igazolni kell, hogy a tervezett állapotban az épület megfelel a Pályázati Felhívás C1 pontjában rögzítésre került a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szerinti követelményértéknek).
        • Épületenergetikai Tanúsítvány a fejlesztés előtti állapotra vonatkozóan a 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet szerint.

 

      • Terület-előkészítéshez, rendezéshez kapcsolódó tanulmányok, vizsgálatok pl.: lőszermentesítés előkészítő feltáró munkái, előzetes régészeti felmérés, talajmechanikai szakvélemény
      • Hatástanulmány, hatásvizsgálat
      • Környezetvédelmi engedélyeztetési dokumentációk (Előzetes Vizsgálati Dokumentáció, Részletes Környezeti Hatásvizsgálat, Egységes Környezethasználati Engedélyeztetés dokumentációja)

§  Próbakutak és talajminta vételhez elvégzett fúrások költségei (Egyéb technológiai műveletek előkészítési költsége csak részletes indoklással számolható el)

      • Egyéb tanulmány, vizsgálat költségének elszámolására csak részletes indoklással van lehetőség

 

11. Tervezés

 

A műszaki tervek elkészítésének költsége magában foglalhatja az engedélyeztetési költségeket, amennyiben a megkötött vállalkozói szerződés szerint annak beszerzése a tervező feladata.

 

Tervezés projektelemen belül elszámolható költségek:

      • Elvi engedélyes tervek
      • Vízjogi létesítési engedélyes tervek
      • Építési engedélyes tervek
      • Kiviteli tervek vagy tendertervek
      • Műszaki, informatikai tervek (minőségbiztosítással)
      • Műszaki beavatkozási terv
      • Egyéb terv költségének elszámolására csak részletes indoklással van lehetőség

 

14. Egyéb

 

Egyéb projektelemen belül kizárólag az itt felsorolt költségek számolhatók el, a felsorolás nem bővíthető:

 

      • Engedélyek költségei, melyek nem képezik részét a tervezési költségeknek
      • Értékbecslés (ingatlanvásárláshoz kapcsolódó)
      • Közbeszerzési eljárási díj (közzétételei díj)
      • Művelési ágból történő kivonás hatósági díja
      • Egyéb hatósági díjak
      • Egyéb adók és illetékek, feltéve, hogy valóban és végérvényesen a Kedvezményezettet terhelik

C.3.2 Elszámolható költségek a projekt-megvalósítás során

 

A projekt-megvalósítási szakaszban kizárólag a következő – C.1 pontban felsorolt támogatható tevékenységekkel összhangban lévő – költségkategóriákra, projektelemekre igényelhető támogatás.

 

PROJEKTELEMEK a megvalósítás során:

A projektelemek megnevezése előtti számok az Energetikai Tanulmány költségvetési táblában szereplő sorszámozást követik, arra való utalás, hivatkozás! (1-es vagyoni értékű jogok.., 7-es projektmenedzsment.., stb.)

 

1. Vagyoni értékű jogok és szellemi termékek megszerzése

 

o     Szellemi termékek (pl. egyedi szoftverek) beszerzési költségei számolhatók el. (kizárólag olyan szellemi termék beszerzése az elszámolható, amelyik kapcsolódik a projekt tevékenységéhez, valamint piaci feltételek mellett, harmadik féltől került beszerzésre)

 

2. Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése

 

Ha a földterület tulajdonjogának megszerzése elengedhetetlen a projekt eredményes végrehajtásához. Nem haladhatja meg a projekt elszámolható költségeinek 10%-át. Itt számolható el:

      • a földvásárlás
      • egyéb ingatlan megszerzésének
      • és a szolgalmi jog megszerzésének költsége

 

3. Terület-előkészítés, területrendezés

 

Itt számolható el:

      • a megelőző mentő régészeti feltárás,
      • lőszermentesítés,
      • irtási munkák
      • növénytelepítés
      • talajmunka költségei

 

4. Sajátos technológiai műveletek

 

§  hulladékkezelés

§  sajátos technológiai műveletek költsége csak részletes indoklással számolható el

 

5. Építési munkák

 

Ezen a projektelemen belül számolható el a:

      • bontás
      • átalakítás
      • bővítés
      • építés
      • technológiai szerelés
      • próbaüzem
      • kapcsolódó infrastruktúra kiépítés költségei

 

6. Eszközbeszerzés

 

Új eszköz beszerzése támogatható, amennyiben megjelenik a kedvezményezett tárgyi eszköz leltárában.

 

Ezen a projektelemen belül számolható el:

      • Műszaki és egyéb berendezések felszerelések beszerzésének
      • Gépek beszerzésének
      • Kisértékű tárgyi eszköz beszerzésének költsége

 

7. Projektmenedzsment I.

·                      

(Projekt menedzsment személyi jellegű ráfordításai vagy külső szerződés alapján kifizetett díjak)

                   

A projektmenedzsment feladatokat a kedvezményezett elláthatja:

o    Saját szervezeten belül kialakított projektmenedzsment szervezet keretében,

o    a feladatokra kötött vállalkozói szerződés(ek) alapján /KBT szerint/

o    vegyes rendszerben.

 

Projektmenedzsment I. alatt a megvalósítási szakaszban az alábbi költségek számolhatóak el:

      • általános menedzsment feladatok ellátása
      • pénzügyi tanácsadó
      • könyvvizsgáló
      • jogi szakértő
      • műszaki szakértő

Amennyiben a saját szervezeten belül kialakított projekt menedzsment felállítása mellett döntenek, ezen a soron kizárólag a munkabérnek, megbízási díjnak a munkavégzéssel közvetlenül összefüggő tételei, és az azokhoz kapcsolódó személyi jellegű egyéb költség és bérjárulék számolhatók el, dologi költség elszámolására nincs mód. E kategóriába érthető a célfeladatok elvégzéséhez kapcsolódó céljutalmak elszámolásának a lehetősége is, amennyiben erre megfelelő kimutatás van. Ha egy munkatárs munkaidejének kevesebb, mint 30%-át tölti a projekttel, a rá jutó személyi jellegű költség nem számolható el. A projektmenedzsmentben részvevő munkatársak javasolt létszáma 1-3 fő, maximális létszáma 5 fő lehet.

 

8. Projektmenedzsment II.

 

(Projekt menedzsment anyagi jellegű ráfordításai)

 

      • biztosítási díj (biztosítékadáshoz kapcsolódó ráfordítás)
      • bankgarancia díja (biztosítékadáshoz kapcsolódó ráfordítás)
      • ingatlan jelzáloghoz kötődő értékbecslés (biztosítékadáshoz kapcsolódó ráfordítás)
      • jogi, közjegyzői költségek (kötelező biztosíték esetén)

 

12. Mérnöki feladatok

 

Mérnöki feladatok projektelemen belül elszámolható költségek:

      • Műszaki ellenőr
      • Mérnök felügyelet
      • Záró auditori nyilatkozat költsége(Az elszámolható költsége maximum nettó 250 000 Ft lehet!)
      • Épületenergetikai Tanúsítvány költsége
      • Terv ellenőr költsége

 

13. Tájékoztatás, nyilvánosság

 

A további tájékoztatási előírásokat az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban találja.

 

 

14. Egyéb

 

Egyéb projektelemen belül kizárólag az itt felsorolt költségek számolhatók el, a felsorolás nem bővíthető:

      • Használatbavételi és/vagy üzemeltetési engedélyek költségei
      • Értékbecslés (ingatlanvásárláshoz kapcsolódóan)
      • Egyéb hatósági díjak
      • Egyéb adók és illetékek, feltéve, hogy valóban és végérvényesen a Kedvezményezettet terhelik
      • időszakos területhasználati díj

 

 

Egyes projektelemekre vonatkozó korlátok:

 

Projektelem

Az elszámolható költségekre vetített korlátok   

0-49,999  MFt

50-99.999 MFt

100-299,999 MFt

300 MFt-1 Mrd Ft

1Mrd -4 Mrd Ft

4 Mrd Ft felett

Előkészítési költségek

5%

Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, földvásárlás

10%

Projektmenedzsment I. és Projektmenedzsment II együttesen)

5%, de max. 2,5 millió Ft

5%, de max. 2,5 millió Ft

2%, de max. 4 millió Ft

1,5%, de max. 10 millió Ft

1%, de max. 10 millió Ft

0,5%, de max. 10 millió Ft

Tájékoztatási és nyilvánossági feladatok

0,5 %, de maximum 1 millió Ft

Mérnöki feladatok

4 %

 ezen korlát esetében a vetítési alap a kivitelezési tevékenység (építés és eszközbeszerzés) költsége

                   

 

·         

C.3.3 Elszámolható költségekre vonatkozó egyéb előírások

Lásd az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban és a Támogatási Szerződés Általános Feltételeiben.

 

C.4       Nem elszámolható költségek köre

Nem számolhatók el azok a költségek, amelyek nem felelnek meg az elszámolható költségekre vonatkozó általános feltételeknek, és a pályázati cél megvalósításával nincsenek közvetlen kapcsolatban.

A C3 fejezetben felsorolt elszámolható költségeken kívül semmilyen más költség nem számolható el. A konstrukció keretében nem elszámolható költségek közül különösen felhívjuk a figyelmet az alábbi, a projekt költségvetése során nem elszámolható költségekre:

 

a)    készletek, járművek beszerzése, (kivéve: saját anyagoknak a beszerzése, majd a kivitelező számára való átadása);

b)    használt műszaki vagy egyéb berendezések, gépek, eszközök, felszerelések költségei;

c)    üzletrész- és részvényvásárlás;

d)    lakó épületek építése, felújítása, átalakítása, valamint a lakóépületek építéséhez eszköz- és ingatlanbérlet, bérleti díjak;

e)    állatvásárlás;

f)    alapvető irodai szoftverek;

g)    természetbeni hozzájárulások;

h)    operatív lízing díj, (a zártvégű pénzügyi lízing tőkerésze elszámolható);

i)     biztosítások költségei, (kivéve, a projekt céljaival összhangban lévő specifikus szolgáltatások);

j)     munkaterület, beruházási helyszín és a fejlesztéssel érintett épület(ek) őrzése, és az őrzéséhez kapcsolódó költségek;

k)    pénzügyi, banki költségek;

l)     deviza átváltási jutalékok és veszteségek;

m)  a pályázatok megírásának költségei a felmerülés időpontjától függetlenül;

n)    a projekt menedzsment költségein belül a közigazgatási dolgozok bére, amennyiben

·                     kötelező hatósági feladatok ellátásához kapcsolódóan merül fel;

o)    fordítás, tolmácsolás;

p)    műszaki tartalék

 

A további általános nem elszámolható költségekre vonatkozó feltételeket lásd az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban.


C.5       Illeszkedési előírás (regionális, helyi tervekhez)

Jelen pályázati kiírás esetében nem értelmezendő.

 

C.6       Projekt iparági korlátozása

Jelen pályázati kiírás keretében a következő iparági korlátozások állnak fenn:

 

A 36/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 6. § alapján nem ítélhető meg csekély összegű támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakhoz.

a) a halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásnak,

b) az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásnak,

c) az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásnak, ha

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás; értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás,

e) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás,

f) a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendelet értelmében a szénágazatban tevékenységet folytató vállalkozásnak,

g) a teherszállító járművek megvásárlására a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozás számára,

h) nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

 

Egy vállalkozásnak bármely forrásból, csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma - három pénzügyi év vonatkozásában - nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, a közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget

C.7       Projekt területi korlátozása

A fejlesztés megvalósulásának helyszíne Magyarország teljes területe.

C.8       A projekt megkezdése

Lásd az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban, valamint jelen konstrukcióra vonatkozó további előírások a 36/2012. (VI. 8.) NFM rendelet szerint:

 

A beruházási projekt megkezdésének időpontja

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap,

b) gép, berendezés, eszköz, anyag, termék, immateriális jószág beszerzésének támogatása esetén az első beszerzett eszköz visszavonhatatlan megrendelését igazoló okmány kiállításának dátuma, megrendelés hiányában a szállításra megkötött szerződés létrejöttének napja,

c) szolgáltatás, egyéb tevékenység támogatása esetén, ha a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, illetve előzetes megrendelés hiányában a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja,

d) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátuma,

e) a kedvezményezett által végzett tevékenység esetén az első, nem projekt előkészítésnek minősülő tevékenység felmerülése.

 

C.9       A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje

Lásd az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban.

C.10   Fenntartási kötelezettség

Az általános fenntartási kötelezettségeket lásd az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban és a Támogatási Szerződés Általános Feltételeiben.

 

Jelen konstrukcióra vonatkozó további előírások:

  • A Kedvezményezettnek, valamint a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknek a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten kell nyilvántartania, és legalább 2020. december 31-ig azokat meg kell őriznie.
  • Az eredeti dokumentumokat a Kedvezményezett tárolja abban az esetben is, amennyiben külső projekt menedzsment szervezetet vesz igénybe.
  • A támogatás igénybevevője jogosult a meghatározott fenntartási időszak alatt a gyors technológiai változások miatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjére, amennyiben a fenntartási időszak alatt a tevékenység, szolgáltatás fenntartása az érintett régióban biztosított. A fenntartási időszakban a kedvezményezett a technológia vagy a fejlesztés korszerűsítésére támogatásban nem részesülhet.

C.11   Horizontális (fenntarthatósági és esélyegyenlőségi) alapelvek érvényesítése

Lásd az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban.

Jelen konstrukcióra vonatkozó kiegészítés:

Az értékelési kritériumként funkcionáló választható szempontok a Pályázati adatlap útmutatóban találhatóak.

C.12   Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban

Az általános korlátozásokat az „Általános Pályázati Útmutató” és a „Támogatási Szerződés/Támogatói Okirat Általános Szerződési Feltételek” c. dokumentumok tartalmazzák.

Jelen konstrukcióra vonatkozó kiegészítés:

1.    Egy pályázati évben egy pályázó több pályázatot is benyújthat, de egy projekt[10] esetében csak egy pályázathoz nyújtható támogatás.

2.    Csak olyan projektek támogathatóak, amelyek abszolút értékben csökkentik hazánk ÜHG (üvegházhatású gázok) kibocsátását.

3.    Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely nem járul hozzá a hazai megújuló energiaforrás hasznosítás abszolút értékben történő növeléséhez- figyelembe véve az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve szerinti elvárásokat

4.    Támogatás olyan (energiahatékonyság javítási) beruházások finanszírozásához nyújtható, amelyek megvalósításának eredményeként egyértelműen igazolható fosszilis energiahordozó-megtakarítás, és ezáltal számszerűsíthető környezetvédelmi eredmények jelentkeznek (mikro avagy projektszinten és makro avagy nemzetgazdasági szinten egyaránt).

5.    Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelyben bemutatott beruházás pénzügyi megtérülési rátája (BMR) kisebb, mint 2,00 %, vagy meghaladja a 15,00 %-ot. (A beruházás pénzügyi megtérülési rátájának számításához szükséges táblázatokat az Energetikai Tanulmány (F13 fejezet III. melléklet) tartalmazza.)

6.    Nem támogatható olyan projekt, amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem teher-, per- és igénymentes[11], kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, továbbá bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a fenntartási kötelezettség idejére. Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás, és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz pályázati dokumentációval történő benyújtása. A teher-, per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne.

7.    A projektnek a pályázó által aktivált beruházás keretében kell megvalósulnia. Operatív lízing, bérlet és haszonbérlet keretében történő beszerzéshez támogatás nem igényelhető. Amennyiben a pályázó zárt végű pénzügyi lízing keretében kívánja az eszközt beszerezni, a fejlesztésnek a pályázó tulajdonszerzésével kell zárulnia úgy, hogy a pályázónak az elszámolható költségeket igazoló számlákat legkésőbb a projekt lezárásáig kell benyújtania a Közreműködő Szervezetnek. A támogatás csak a lízingcég részére fizetendő összeg tőkerésze után igényelhető.

8.    A projekteknek energetikai audito(ko)n kell alapulniuk. Az energetikai audit tartalmának ki kell elégítenie a releváns sablonban (F13 fejezet III.; IV. pontjaiban) megfogalmazott formai és tartalmi követelményeket.

9.    Az Épületenergetikai auditot egy a 176/2008 (VI. 30.) kormányrendelet 9 § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő és a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szereplő ENt-Sz (illetve jogutód szerinti besorolása) és/vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő SZÉSZ8 (illetve jogutód szerinti besorolása) jogosultsággal rendelkező szakértőnek kell elvégeznie.

10. A Pályázónak az auditorral az F12 fejezet 9. számú pontjában rögzített kötelező előírásokat tartalmazó szerződést kell kötnie

11. A projekt megvalósítása során kötelező a műszaki ellenőr alkalmazása.

12. Utólagos külső hőszigetelést, külső nyílászáró-cserét/korszerűsítést, fűtési, hűtési használati melegvíz és világítási rendszer korszerűsítését előirányzó beruházásoknál az érintett tevékenységre és ezen belüli projekttípusokra vonatkozóan teljesülnie kell a Pályázati Felhívás C.1 fejezetben előírt követelményeknek.

13. Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely nem csökkenti a fosszilis energia felhasználást.

14. A konstrukció keretében beruházások támogatására pályázatot benyújtani csak meglévő állapot hatékonyabb energiafelhasználását eredményező korszerűsítése céljából lehet (új építésekkel, bővítésekkel ebben a konstrukcióban, a C.2. fejezetben felsorolt kivételektől eltekintve, nem lehetséges pályázni).

15. Csak olyan épület energiahatékonysági beruházása támogatható, melyet a pályázat benyújtásának évében, és az azt megelőző 3 évben rendeltetésszerűen használtak.

16. Jelen pályázati kiíráson belül 2008.01.01 után üzembe helyezett technológiák/eszközök korszerűsítése/cseréje nem támogatható!

17. Funkcióváltás[12] kizárólag abban az esetben támogatható, amennyiben a beruházással érintett épület hő és egyéb energia szükséglete a funkcióváltás hatására nem növekszik!

18. Az energia-megtakarítás számításának módja: a fejlesztés előtti 3 év éves energiaszámla alapján tapasztalt gyakorlati energia fogyasztások átlaga és a kiindulási állapotra elvégzett 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szerinti egyszerűsített vagy részletes módszerrel meghatározott éves – elméleti – energiafogyasztás közül az alacsonyabb érték képezi a kiindulási állapotot. Az energia-megtakarítást ehhez viszonyítva szükséges meghatározni, oly módon, hogy a fentiekből kivonjuk a fejlesztés utáni állapotra elvégzett 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti számítás eredményeként kapott elméleti energiafogyasztás értékét.

19. A támogathatóság feltétele, hogy a fejlesztés eredményeként figyelembe vehető összes/eredő költségmegtakarításból az elszámolható energiaköltség-megtakarítás legalább 50%-ot képviseljen.

20. Fosszilis energiahordozó-cserét tartalmazó projekt esetében energiaköltség-megtakarításként az eredetileg használt energiahordozó árával (tarifájával) számolt költség-csökkenés vehető figyelembe. A kiváltott és az alkalmazott új energiahordozók eltérő árából (tarifájából) adódó költség-különbözetet az egyéb költségek változásaként lehet figyelembe venni. Megújuló energiaforrásra történő átállásnál a teljes megújuló energiára vonatkozó energiaköltség-változás elszámolható energiaköltség-megtakarításként.

21. A konstrukcióban támogatható beépítendő hőtermelők teljesítménye nem haladhatja meg az épület fejlesztés utáni hőigénye által indokolt teljesítmény 110%-át. Ha az épület hőigényének megfelelő teljesítményű hőtermelő nem beszerezhető, illetve nincs forgalomban olyan hőtermelő, amely teljesíti a 110%-os elszámolhatósági határértéket, a beépítendő hőtermelő teljesítménye és az épület hőigénye közötti lehető legkisebb különbségre kell törekedni. Kizárólag ebben az esetben olyan hőtermelő is támogatható, melynek teljesítménye meghaladja a 110%-os határértéket.

22. Világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása csak abban az esetben támogatható, ha egyértelműen kimutatható energia-megtakarítást eredményez, és a fejlesztés előtti megvilágítási szint nem sérül. Továbbá a projekt kielégíti az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Kormányrendelet előírásait.

23. Jelen konstrukcióban nem támogatható olyan fejlesztés, amelynek eredményeként éves szinten a hálózatról vételezett és a hálózatba betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján a hálózatba történő villamos energia betáplálás – vagyis éves szinten összesítve villamosenergia-értékesítés – valósulna meg.

24. Nem nyújtható támogatás olyan fejlesztés megvalósításához, amelyik 1000 m2-ert meghaladó hasznos alapterületű kereskedelmi létesítmény[13] energiaellátásához kapcsolódik.

25. A projekt befejezésekor el kell készíteni a 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet szerint meghatározott épületenergetikai tanúsítványt. A tanúsítvány másolatát a Záró Beszámolóval együtt kell benyújtani a Közreműködő Szervezet részére.

26. Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely esetében a pályázó nem tesz eleget a projektre vonatkozó horizontális szempontoknak.

27. Amennyiben a projekt egyéb forrásból előkészítési támogatásban részesül, akkor a projekt előkészítési költségei jelen pályázat keretében már nem minősülnek elszámolható költségnek.

28. Állami támogatásnak minősülő esetekben (ld. A5 fejezet) az e Pályázati Felhívás alapján elnyert támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható egyéb, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatással, illetve az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatással, amennyiben a halmozódás következtében a támogatási intenzitás meghaladná a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott mértéket

29. 300 millió Ft feletti összköltségű projekt esetén, csak olyan beruházáshoz nyújtható támogatás, melynél a projekt menedzsmentben részt vesz legalább egy fő, megfelelő műszaki végzettséggel rendelkező személy.

 

30. Kapcsolt energiatermelés csak abban az esetben támogatható, ha az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve („CHP-direktíva”) szerint „nagy hatékonyságú” kapcsolt energiatermelésnek minősül.

31. Villamos – technológiai, energiaszállító, átalakító- berendezések korszerűsítése, cseréje, hatásfokának javítása, szabályozhatóvá tétele abban az esetben számolható el költségként, ha a már beépített és működő villamos berendezések hatásfokának javítását (pl. fázisjavítás), fogyasztásuknak csökkentése (frekvenciaváltók, szabályzók beépítése) szolgálja.

D.  Pénzügyi feltételek

A részletes szabályozást az „Általános Pályázati Útmutató” és a „Támogatási Szerződés/ Általános Szerződési Feltételek” c. dokumentumok tartalmazzák.

 

D1. Az önerő összetétele

 

Az Önerő elemeit az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentum tartalmazza, jelen konstrukcióra vonatkozó további előírások:

 

Önerő elemei

Igazolás módja

Tagi kölcsön, magánkölcsön

A tulajdonos, illetve a tagok határozata a kölcsön nyújtásáról, az általuk kiadott ígérvény, megkötött kölcsönszerződés és banki átutalásról igazolás vagy bevételi pénztárbizonylat.

A projekt megvalósítása érdekében végrehajtott tőkeemelés

A tőkeemelésről és összegéről szóló taggyűlési, közgyűlési, alapítói, határozat, a tőkeemelés végrehajtását igazoló cégbírósági bejegyző végzés, a számlavezető vagy hitelintézet által kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolás a törzstőke emelés címén befizetett összegről, valamint taggyűlési, közgyűlési, alapítói, határozat arra vonatkozóan, hogy az összeget adott projekt megvalósítása céljára fogják felhasználni.

 

Az önrészként figyelembe vehető, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás megnevezése „egyéb támogatás”.

 

D2. Egyéb pénzügyi eszközök

Jelen pályázati kiírás esetében nem értelmezett.

 

D3. Biztosítékok köre

Lásd az „Általános Pályázati” útmutatóban.

Speciális szabályok a következő biztosítékfajtákra vonatkozóan:

 

-          Bankgarancia: A hitelintézet (bank) kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A bankgarancia főként bankhiteleket és kölcsönöket biztosító mellékkötelem, a gazdálkodó szervezetek ügyleteinek fontos és gyakori biztosítéka. A bankgarancia célja a jogosult helyzetének kedvezőbbé tétele. Az adós és a hitelező közötti hitelviszony biztosítására az adós megbízást ad egy banknak, hogy vállaljon kötelezettséget arra, hogy bizonyos esemény beállta, vagy elmaradása, illetve meghatározott okmányok benyújtása esetén a hitelezőnek fizetni fog. A bank a garanciát a saját nevében, de az adós megbízásából állítja ki. A megbízás általában a következő adatokat, tényeket tartalmazza:

-    az alapjogviszony pontos megjelölését,

-    a garancia kedvezményezettjének megnevezését,

-    a garancia fajtájára és tartalmára vonatkozó rendelkezéseket,

-    a garancia határidejét,

-    a garancia kedvezményezetthez való eljuttatásának módját, és

-    esetleg a közvetett garancia állítására vonatkozó utasítást.

A bankgarancia tulajdonképpen egy olyan szerződés, amely egy bank, mint garantáló és egy hitelező, mint kedvezményezett között hoz létre jogviszonyt. A kezességtől az különbözteti meg, hogy a jogviszonyban a bank kötelezettsége absztrakt, ami azt jelenti, hogy a bank nem jogosult a kedvezményezettel szemben az alapjogviszonyból származó kifogások érvényesítésére. (A garancia absztrakt jellegétől függetlenül a bank kifogásolási joga bizonyos esetekben mégsem vonható kétségbe. Megtagadhatja a teljesítést, ha például már az igénybevétel időpontjában bizonyítani tudja, hogy joggal való visszaélés történt).

A garanciaszerződés rendszerint konkrétan meghatározza a garancia pénznemét és összegét. A garancia összege magában foglalhatja az előre meghatározott kamatot és költségátalányt is.

A garancia ellenkező megállapodás hiányában nem mondható fel egyoldalúan és a kötelezettségvállalást rendszerint határidőhöz kötik. A garancia igénybevételének a futamidő lejárta előtt kell megtörténnie, mert jogvesztő határidő révén annak túllépésére nincs lehetőség. Az igénybevétel során a postai átfutási idő kockázatát kizárólag a kedvezményezett viseli, és a futamidő meghosszabbítására még vis maior esetén sem kerülhet sor.

Különböző kritériumok alapján a bankgaranciának számos fajtája különböztethető meg. A biztosítás tárgya szerint megkülönböztethetjük az ajánlati garanciát, amely szinte minden versenytárgyalás velejárója. A pályázat kiírói pályázati feltételként követelik meg a résztvevőktől, hogy egy bank garantálja a pályázatukban vállalt kötelezettségek megtartását; teljesítési garanciát, amelynek célja a kedvezményezett hibás, vagy nemteljesítés elleni védelme; és a visszafizetési garanciát, amely a már kifizetett előleg, vagy foglaló visszafizetését biztosítja.

A bankgarancia az igénybevétel módja szerint lehet első követelésre szóló, amely azonnali, feltétel nélküli fizetési kötelezettséget jelent, és feltételhez kötött.

való biztosítása semmis. Az elévült követelés azonban az óvadékból kielégíthető.

-          Kezesség: Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A jogosult kielégítési alapját növeli a kötelezettől független harmadik személy teljes vagyonával. A kötelezett nem teljesítése esetén a kezes maga teljesít. 

 

D4. Előleg igénylése

Lásd az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban.

 

D5. Egyéb feltételek

1.    A pályázat nem eredményezhet közvetlen nyereséget a kedvezményezett számára, ezért a rendelkezésre bocsátott támogatási összeg után keletkező kamatbevételét, valamint a projekt végrehajtása során keletkezett egyéb közvetlen bevételeit kizárólagosan a projekt céljaival összhangban, a szerződés megszűntét megelőzően, a projekt megvalósításával szoros összefüggésben felmerülő, a projekt költségvetésén kívüli kiadásai kiegyenlítésére fordíthatja, és ezekről köteles elszámolni.

2.    Amennyiben a pályázó a beruházással érintett ingatlan(ok) bérlője, illetve üzemeltetője, abban az esetben közte és a beruházással érintett ingatlan tulajdonosa között létrejött bérleti, illetve üzemeltetésre irányuló szerződést csatolni szükséges. A szerződésnek meghatározott időtartamra, de legalább a projekt fenntartási időszak végéig terjedő időtartamra kell szólnia.

3.    A Szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezést, melynek alapján a felek bármelyike azt rendes felmondással megszüntetheti, vagy attól egyoldalúan elállhat. A szerződésszegéshez kapcsolódó rendkívüli felmondási jog gyakorlása kizárólag a Támogató írásbeli beleegyezésével gyakorolható. A Szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek harmadik személy részére történő átruházása kizárólag a Támogató előzetes írásbeli beleegyezésével gyakorolható.

 

Továbbá lásd „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban.


 

 

E.   Kiválasztási kritériumok

Maximális pontszám: 100 pont.

Minimális támogatási pontszám: maximális pontszám 50%-a.

 

Nem támogatható az a pályázó illetve projekt, amely:

·         az „Általános Pályázati Útmutató” c. dokumentumban és jelen Pályázati Felhívásban foglaltakat nem teljesíti;

·         az előírt pályázati dokumentumokat nem, vagy nem az előírt formában csatolja;

·         a projekt adatlap részét képező nyilatkozatot nem, vagy nem teljes körűen teszi meg;

·         projekt esetében a hiánypótlást követően a kiválasztási kritériumrendszer bármelyik pontjának nem felel meg a pályázó vagy a projekt

·         az értékelési rendszerben szereplő bármely kizáró szempont esetében nulla pontot, vagy a kizáró szempontra minimálisan meghatározott pontszámot nem éri el;

·         összpontszáma nem éri el maximális támogatási pontszám 50%-át.

 

A kiválasztás során használt kiválasztási kritériumok fő kategóriái:

 

I. Adminisztratív feltételek

 

Eredmény

 

I.1. BEFOGADÁSI KRITÉRIUMOK 

 

 

 

1

A benyújtási határidővel kapcsolatos feltételek betartásra kerültek

 

+

 

2

A csatolt CD/DVD lemezen levő adatok épek, használhatóak

 

+

 

3

A Pályázati adatlap megfelelő formátumban (.xzip és PDF), elektronikusan benyújtásra került (a Pályázati adatlap kitöltése kizárólag az NFÜ által rendszeresített legfrissebb verziójú kitöltő program alkalmazásával történt, a Pályázati adatlap sem tartalmában, sem alakjában nem változhat).

 

+

 

4

A papír alapon benyújtott nyilatkozat az arra jogosult(ak) által Cégszerűen aláírásra került. A pályázó és az aláíró(k) jogi státuszát igazoló dokumentumok benyújtása szükséges (cégkivonat/egyéni vállalkozói igazolvány/törzskönyvi igazolás/hatályos alapító okirat és közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány stb.: az F12 fejezet 1. pontban meghatározott dokumentumok).

 

+

 

5

Az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási összeget és eléri, a minimálisan igényelhető támogatást valamint az igényelt támogatási arány nem haladja meg a felhívásban jelölt maximális támogatási intenzitást

 

+

 

6

A támogatást igénylő a Pályázati Felhívásban meghatározott lehetséges pályázói körbe tartozik.

 

+

 

7

A pályázati dokumentáció könyvtárstruktúrája megfelel a felhívás F12. pontjában rögzített előírásoknak.

 

+

 

9

A Pályázati adatlapon megnevezett auditor által aláírt, projektre vonatkozó audit (a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet alapján készített számítás, 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendeletnek megfelelő Tanúsítvány kíséretében) és a projektre vonatkozóan kitöltött Energetikai Tanulmány benyújtásra került, az F12 fejezet 9. pontjában foglaltaknak és a minta dokumentumoknak (Pályázati Felhívás III. és IV. melléklet) megfelelően.

 

+

 

Amennyiben a benyújtott pályázat nem felel meg a fenti feltételeknek, a pályázat érdemi vizsgálat nélkül kizárásra kerül.

 

II. Formai feltételek

 

Eredmény

 

II.2. TÁMOGATHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK

 

 

 

II.2.1. Általános támogathatósági feltételek

 

 

 

1

A támogatást igénylő neve és adószáma megegyezik az OCCR / MÁK adatbázisban szereplő adattal.

 

+

 

2

A támogatás összege megfelel az A7. pont szerinti előírásoknak.

 

+

 

3

A pályázó a Pályázati Felhívás B1 pontjában meghatározott kedvezményezetti körbe tartozik

 

+

 

4

A pályázóra a Pályázati Felhívás B2. pontja szerinti kizáró ok nem áll fenn.

 

+

 

5

A pályázóra a Pályázati Felhívás B6. pontjában felsorolt kizáró okok egyike sem áll fenn