Turisztikai tevékenységek ösztönzése pályázat

V.      A Kormány tagjainak rendeletei

A vidékfejlesztési miniszter 104/2013. (XI. 14.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről


A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés  a) pontjában kapott  felhatalmazás  alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget  vezető  államtitkár feladat-  és hatásköréről  szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet  94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem  el:

1.  Értelmező rendelkezések

1. §          (1)  E rendelet alkalmazásában:
1.      agroturisztikai szolgáltató tevékenység: szálláshely-szolgáltatáshoz nem kötődő
a)    a helyi, vagy saját népművészeti, néprajzi, kézműves,  építészeti  és kulturális értékek,  örökségek, termékek bemutatása,
b)           a  falusi  élethez,  környezethez   és  munkakultúrához  kapcsolódó   hagyományok,  tevékenységek bemutatása,
c)    falusias,   tanyasias    vagy   vidéki   környezetben   a   házi   élelmiszerekhez    és    gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó  tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra, valamint értékesítésre turisztikai és vendéglátói céllal a gazdaság területén,
d)           a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása;
2.    borturizmus: a szőlészeti és a borászati  adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá  a borászati termékek  előállításáról, forgalomba  hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX.  29.) FVM rendelet  1. számú  melléklete  szerinti borvidékhez  tartozó  településen az adott  borvidéken termelt borok értékesítésére és kóstoltatására alkalmas helyiségek kialakítása;
3.    egyéb szálláshely: a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely- üzemeltetési  engedély   kiadásának  rendjéről  szóló  239/2009.  (X.  20.) Korm. rendelet   [a  továbbiakban:
239/2009. (X. 20.) Korm.  rendelet] 2. § h) pontja szerinti egyéb szálláshely;
4.    erdei turizmus:  a  természetjáró  turizmusnak   az  a  válfaja,  amely  belterületi   túraútvonalak,  turistautak kivételével  az ingatlan-nyilvántartásban  erdő  művelési  ágban  nyilvántartott  területen a természeti  javak ingyenes igénybevételére, illetve ellenértékes  hasznosítására épül, turistautak  külterületi szakaszai, tanösvények  és a természet megfigyelésére  alkalmas létesítmények  kialakításával, karbantartásával, fejlesztésével;
5.      falusi szálláshely: a 239/2009. (X. 20.) Korm.  rendelet 2. § i) pontja szerinti falusi szálláshely;
6.    falusi turizmus:  a  Balaton  Kiemelt  Üdülőkörzet  Területrendezési  Tervének  elfogadásáról   és  a  Balatoni Területrendezési  Szabályzat megállapításáról  szóló 2000. évi CXII.  törvény  1/2. számú  melléklete  szerinti parti települések  kivételével az 5. melléklet szerinti településen történő vendégfogadás, étkezés- és programszolgáltatás, amelynek keretében a látogató  megismerkedik a falu jellegzetes életformájával, hagyományaival, és aktívan részt vehet annak életében;
7.    hasznos alapterület: az országos  településrendezési és építési  követelményekről  szóló 253/1997.  (XII.  20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 46. pontja szerinti fogalom;
8.    hátrányos  helyzetű  terület: a  kedvezményezett  térségek   besorolásáról   szóló  311/2007.  (XI.   17.)  Korm. rendelet  2. mellékletében foglalt leghátrányosabb helyzetű kistérségek, valamint 4. mellékletében szereplő természeti   vagy  civilizációs katasztrófával  sújtott  kedvezményezett kistérségek  vagy  az  ezekkel  azonos elbánásban részesülő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot  jelentősen  meghaladó munkanélküliséggel sújtott  települések  jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott település;
 


9.    horgászturizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban  horgászok igényeinek kiszolgálására alkalmas javak igénybevételére, illetőleg hasznosítására épül;
10.    konferenciaturizmus:  üzletszerű   gazdasági   tevékenység  keretében  vállalati  vagy  szakmai  konferencián, szimpóziumon, kerekasztalon, tudományos tanácskozáson,  találkozón, rendezvényen való részvételhez kapcsolódó  turisztikai szolgáltatások nyújtása, valamint az ezekhez kapcsolódó  egyéb, nem turisztikai tevékenységek összessége;
11.    közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 20. pontja szerinti tevékenység;
12.    LEADER  HACS:   az  Európai   Mezőgazdasági   Vidékfejlesztési   Alapból  (EMVA)   nyújtandó   vidékfejlesztési támogatásról  szóló,  2005.  szeptember  20-i  1698/2005/EK tanácsi  rendelet   62.  cikkének  megfelelő,  és az Irányító Hatóság (a továbbiakban:  IH) által elismert, jogi személyiséggel rendelkező helyi közösség, amely az elismerés  iránti  kérelemmel  egyidejűleg  vállalta a  LEADER  HACS  minősítéshez   kapcsolódó  feltételek teljesítését;
13.    LEADER HACS illetékességi területe: a LEADER HACS előzetes elismeréséről vagy a LEADER HACS elismeréséről szóló határozatában meghatározott terület, amelynek vonatkozásában a LEADER HACS helyi vidékfejlesztési stratégiát  fogalmaz meg;
14.    lovas turisztikai szolgáltatás: a lovas szolgáltató  tevékenységről szóló 14/2008.  (XII.  20.) ÖM rendeletben, valamint  e  rendeletben  meghatározott  követelményeknek megfelelően  a  lovaglás  és  a  hajtás   közül a  lovagoltatáshoz,  lovas  oktatáshoz,   lovas  terápiához,   terep-   vagy  túralovagláshoz,   fogatoztatáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatás;
15.    nonprofit  szervezet:  az  egyesületként,   az  alapítványként,   a  közalapítványként,   a  nonprofit   gazdasági társaságként  és  a  közhasznú  tevékenységet  ellátó  szociális szövetkezetként  működő   szervezet,  kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet;
16.    rekreációs szolgáltatás: az aktív szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó, az egészségmegőrzést célul kitűző szolgáltatás;
17.      vadászatra jogosult: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
6. §-a szerinti jogosult;
18.    vadászturizmus:  a  turizmus  azon  formája,  amelynek  elsődleges   célja  a  vad  elejtése   által  a  résztvevő számára  történő élményszerzés, valamint az ahhoz  kapcsolódó  helyben  nyújtott  kiegészítő  szolgáltatások igénybevétele;
19.    vízi turizmus:  olyan  szabadidős   tevékenység,  amelyet   vízben,  vízen  végeznek;  az  aktív  turizmus  egy formája,  amely  során  a  turista  utazásának   motivációja  valamilyen  fizikai aktivitást  igénylő  szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása hazánk  álló és folyóvizein a fürdőmedencék, fürdőházak  és a hozzájuk kapcsolódó különböző wellness szolgáltatások kivételével.
(2) E  rendeletben nem  szabályozott   fogalmakat  a  mezőgazdasági,  agrár-vidékfejlesztési,  valamint  halászati támogatásokhoz és egyéb  intézkedésekhez kapcsolódó  eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban:  Törvény) és az Európai Mezőgazdasági  Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.)  FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltaknak megfelelően kell értelmezni.

2.  A támogatás tárgya és a támogatás felhasználása során elszámolható kiadások

2. §          (1)  Támogatás vehető igénybe
a)    a falusi szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő falusi szálláshelyek bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásaik fejlesztéséhez (1. célterület);
b)       egyéb   szálláshely   és   kapcsolódó    szolgáltatások   kialakításához,   már   működő   egyéb   szálláshely   és kapcsolódó  szolgáltatások  kialakításához, már működő  egyéb  szálláshelyek bővítéséhez,  korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásaik fejlesztéséhez, kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének  elfogadásáról   és   a   Balatoni  Területrendezési  Szabályzat   megállapításáról    szóló   2000.  évi CXII. törvény 1/2. számú mellékletben  foglalt parti települések (2. célterület);
c)    a vidéki térségekben a nem  üzleti célú  közösségi,  szabadidős  szálláshely-szolgáltatásról  szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet  [a továbbiakban:  173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdés c) pont 2. alpont szerinti gyermek- és ifjúsági turizmushoz  kapcsolódó  minőségi  szálláshelyek és kapcsolódó  szolgáltatások
 


kialakításához,    már    működő    szálláshelyek    bővítéséhez,     korszerűsítéséhez,     akadálymentesítéséhez, szolgáltatásainak fejlesztéséhez (3. célterület);
d)       szálláshelyhez nem kötődő:
da)          agroturisztikai szolgáltató tevékenységhez,
db)         lovas turisztikai szolgáltatáshoz,
dc)         vadászturizmushoz,
dd)         erdei turizmushoz,
de)         horgászturizmushoz,
df )         vízi turizmushoz,
dg)         borturizmushoz
kapcsolódó  épület,  építmény  kialakításához, bővítéséhez,  átalakításához  és eszközrendszer  fejlesztéséhez
(4. célterület).
(2)  E rendelet alapján nem igényelhető támogatás a)    termőföld és ingatlan vásárlásához,
b)       ingatlan bérleti díjához,
c)        élő állat vásárlásához,
d)     gondnoki  lakás, szolgálati lakás, az ügyfél saját maga által használt lakrésze, a gondnok  vagy az ügyfél által kizárólagosan használt helyiségek megépítéséhez, felújításához, vagy ilyen lakásba, lakrészbe eszköz, berendezés beszerzéséhez,
e)        bontott építési anyag beszerzéséhez és beépítéséhez,
f )        motorral  hajtott  szárazföldi, légi, vízi közlekedési jármű vagy motorral  hajtott  sporteszköz  és vitorlás hajó beszerzéséhez,
g)        élelmiszeripari gépek beszerzéséhez, h)       konferenciaturizmushoz,
i)        a  kereskedelmi  tevékenységek  végzésének   feltételeiről  szóló  210/2009.  (IX.  29.) Korm. rendelet   28.  §
d) pontjában meghatározott melegkonyhás  vendéglátóhelyhez,
j)    lóversenypálya,  lovas vagy fogathajtó  versenyek  megrendezésére alkalmas  létesítmények  vagy hozzájuk kapcsolódó létesítmények létrehozáshoz, fejlesztéséhez,
k)        lőfegyver beszerzéséhez,
l)    az  Európai  Mezőgazdasági   Vidékfejlesztési  Alapból  a  falumegújításra   és  -fejlesztésre  igénybe   vehető támogatások   részletes   feltételeiről   szóló   miniszteri   rendelet    alapján   támogatható   tevékenységhez, fejlesztéshez,
m)    az  Európai  Mezőgazdasági   Vidékfejlesztési  Alapból  a  mikrovállalkozások  létrehozására  és  fejlesztésére nyújtandó  támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet  alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez,
n)    az  Európai   Mezőgazdasági   Vidékfejlesztési   Alapból  a  vidéki  örökség   megőrzéséhez  igénybe   vehető támogatások   részletes   feltételeiről   szóló   miniszteri   rendelet    alapján   támogatható   tevékenységhez, fejlesztéshez,
o)        az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében  az integrált  közösségi és szolgáltató  tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető  támogatások részletes  feltételeiről  szóló miniszteri rendelet  alapján  támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez.
(3)  A támogatás  természeti   és  környezeti  értékeket   károsító,  valamint  ezen  értékek  hozzáférhetőségét  korlátozó sportturisztikai tevékenység – így különösen  terepmotorozás, quadozás, downhill kerékpározás – céljára, valamint gazdaságon belüli fejlesztéséhez nem vehető igénybe.

3. §          (1)  E rendelet alapján elszámolható kiadásnak minősül
a)        a Vhr. 30. §-ában foglaltaknak megfelelő építés, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munka,
b)       a  Mezőgazdasági   és  Vidékfejlesztési  Hivatal  (a  továbbiakban:   MVH) által  rendszeresített  Árajánlatos tételbejelentő lapon igényelhető, a 3. mellékletben  nem szereplő, a szálláshelyek, szolgáltatások  működését szolgáló berendezési tárgy, eszköz,
c)    horgászati  célú fejlesztés, falusi szálláshely vagy egyéb  szálláshely kialakítása esetén  fa telepítése, a hazai fajták, különösen a tájfajták előnyben részesítésével,
d)       a szolgáltatás működtetéséhez szükséges minősítési eljárás díja,
 


e)        a Vhr. 31. §-ában meghatározott egyéb elszámolható kiadás,
f )        a Vhr.  31. § (1) bekezdés  c) pontjától   eltérően   eszközként  elszámolható   kiadás  az ügyfél  támogatható tevékenységét szolgáló szoftver licencek ellenértéke.
(2)  Kiadásként nem számolható el a 3. mellékletben  meghatározott eszközök beszerzésének költsége.
(3)  Ha a 2. § (1) bekezdése  szerinti célterületekhez kapcsolódó  tevékenységeken kívül a támogatott tevékenységgel érintett   épület,   építmény   vagy  épületrész,   építményrész   más   célt   is  szolgál,   az  elszámolható   kiadásokat a  támogatásból fejleszteni  kívánt  tevékenységgel érintett   helyiségek  hasznos  alapterülete és  a  támogatásból fejleszteni kívánt tevékenységgel nem  érintett  helyiségek  hasznos  alapterületének arányában  kell megállapítani a támogatással érintett épületrészre, építményrészre.

3.  A támogatás forrása, mértéke

4. §          (1)  A támogatás forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap.
(2)  A támogatásokra a Szerződés  87. és 88. cikkének a de  minimis támogatásokra való alkalmazásáról  szóló 2006. december  15-i  1998/2006/EK  bizottsági   rendeletet  (a  továbbiakban:   1998/2006/EK  bizottsági   rendelet)   kell alkalmazni.
(3)  A 2. § (1) bekezdés  d) pont  dg) alpontja szerinti szolgáltatás  esetén  az igénybe vehető  csekély összegű támogatás összege legfeljebb 20 000 000 forint.
(4)  A támogatás mértéke, ha az 5. § (1) bekezdése  szerinti ügyfél
a)    természetes személy,  mikro-, kis- vagy középvállalkozás,  települési  önkormányzat,  települési  nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati  társulás, egyházi jogi személy vagy nem  közhasznú  tevékenységet folytató nonprofit szervezet és
aa)          a fejlesztést hátrányos helyzetű területen valósítja meg, az összes elszámolható kiadás 65%-a,
ab)          a fejlesztést nem hátrányos helyzetű területen valósítja meg, az összes elszámolható kiadás 60%-a,
b)       nonprofit  szervezet, és a beruházás  az ügyfél közhasznú  tevékenységének ellátásához  köthető, az összes elszámolható kiadás 100%-a,
de legfeljebb 35 000 000 forint.
(5)  A (4) bekezdés  szerinti  támogatás nem  lehet  több,  mint  a  LEADER  HACS illetékességi  területén igényelhető
– a 7. mellékletben  meghatározott – legmagasabb támogatási összeg.
(6)  Költségvetési szerv esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó  vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet  71. cikk (3) bekezdés  a) pontja  alapján a támogatás számításának alapja az összes nettó elszámolható kiadás.

4.  A támogatás igénybevételének feltételei

5. §          (1)  Támogatás igénybevételére jogosult a)    a természetes személy,
b)       a mikro-, kis- vagy középvállalkozás,
c)        a települési önkormányzat, a nemzetiségi  önkormányzat  vagy a Magyarország helyi önkormányzatairól  szóló
2011. évi CLXXXIX.  törvény  (a továbbiakban:  Mötv.) 87. §-ában  meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás,
d)       a nonprofit szervezet, és e)        az egyházi jogi személy
[az a)–e) pont a továbbiakban együtt: ügyfél].
(2) Az ügyfél  abban  az esetben jogosult  támogatási kérelem  benyújtására,  amennyiben a  mezőgazdasági tevékenységéből származó árbevétele az 50%-ot nem érte el a 2011. és 2012. évben.
(3)  Az ügyfél  lakóhelye,  tartózkodási   helye,  székhelye,  telephelye,  fióktelepe  szerinti  LEADER  HACS illetékességi területén megvalósuló  fejlesztések  támogathatóak.  Az ügyfél  kérelme  vonatkozásában  a  beruházás   csak  egy LEADER HACS területén valósulhat meg.
(4)  A 2. § (1) bekezdés  a) és b) pontjában meghatározott célterület  esetén  a támogatás igénybevételére kizárólag természetes személy, mikro-, kis- vagy középvállalkozás jogosult.
(5)  A 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célterület esetén  a támogatás igénybevételére kizárólag mikro-, kis- vagy középvállalkozás, települési  önkormányzat, nemzetiségi  önkormányzat, és a Mötv. 87. §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, nonprofit szervezet és egyházi jogi személy jogosult.
 


(6)  A 2. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott célterület esetén  a támogatás igénybevételére kizárólag természetes személy, őstermelő és egyéni vállalkozó, valamint nonprofit szervezet jogosult.
(7)  A 2. § (1) bekezdés  d) pont  dc) alpontjában meghatározott célterületre  irányuló fejlesztés  esetén  a támogatás igénybevételére az az ügyfél jogosult, aki a fejlesztéssel érintett területen vadászatra jogosult.
(8)  E  rendelet   vonatkozásában  nem  alkalmazandóak  a  Vhr.  7. §  (2) bekezdésében,  8. §  (2) bekezdésében,  9. § (2) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében, 15. § (1) bekezdés b) pontjában, 17. § (2) bekezdésében, 24. §-ában, 25. § (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdés  e)–f ) pontjaiban,  33. § (4) bekezdésében, valamint 35. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések.

6. §          (1)  Támogatás  olyan,  az  5. vagy  6. melléklet  szerinti  település   bel-  vagy  külterületén   megvalósuló  fejlesztéshez igényelhető, amely település bel- vagy külterületén  az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában
a)        – ha az ügyfél természetes személy – lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,
b)       – ha az ügyfél mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a települési  önkormányzat, a nemzetiségi  önkormányzat vagy  a  Mötv.  87. §-ában  meghatározott önálló  jogi  személyiséggel  rendelkező  önkormányzati  társulás, nonprofit szervezet, egyházi jogi személy – székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel
rendelkezik.
(2)  Az (1) bekezdéstől eltérően  a 2. § (1) bekezdés  a) pontja  szerinti célterület  esetében támogatás olyan, kizárólag az 5. melléklet szerinti település  bel- vagy külterületén  megvalósuló fejlesztéshez igényelhető, amely település  bel- vagy külterületén  az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában
a)        – ha az ügyfél természetes személy – lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,
b)       – ha az ügyfél mikro-, kis- vagy középvállalkozás – székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel, c)        – ha az ügyfél nonprofit szervezet – székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel
rendelkezik.
(3)  Ha a kérelem  az 5. vagy 6. mellékletben  meghatározott települések  közül több  települést is érint, az ügyfélnek valamely településen vagy annak külterületén  lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel kell rendelkeznie.

7. §          (1)  A támogatás igénybevételének feltétele, hogy – a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában – a fejlesztéssel érintett  szálláshely helyrajzi számához tartozó telek alapterületének nagysága új falusi szálláshely, egyéb szálláshely kialakítása esetén legalább 500 m2, új gyermek- és ifjúsági tábor kialakítása esetén legalább 2000 m2  legyen.
(2)  A 2. § (1) bekezdés  a)–b) pontja  szerinti falusi és egyéb szálláshely esetén  a támogatás igénybevételének feltétele, hogy
a)    a fejlesztéssel – ideértve a bővítést és a felújítást is – kialakított szálláshely aa)     megfeleljen a 4. mellékletben  meghatározott feltételeknek,
ab)          legalább hat, legfeljebb tizenhat férőhellyel rendelkezzen, ac)          a saját használatú helyiségektől és lakrésztől elkülönüljön, ad)          összkomfortos legyen,
ae)          területén ne működjön más típusú szálláshely kivéve a sátorozóhelyet, és
b)       az ügyfél az a) pont  szerinti szálláshelyre vonatkozóan  – új szálláshely létesítése  esetén  legkésőbb  az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig  – a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet  alapján jogerős üzemeltetési engedéllyel rendelkezzen és
c)    a  2. §  (1) bekezdés   a)  pontja  szerinti  falusi szálláshely  esetén   legkésőbb   az  utolsó  kifizetési kérelem benyújtásáig  rendelkezni  kell a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége  szerinti 4 napraforgós  nemzeti tanúsító védjeggyel.
(3)  Több különböző ügyfél nem hozhat létre egy ingatlanon azonos típusú szálláshelyet.
(4)  A 2. § (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti falusi és egyéb szálláshely esetén  meglévő szálláshely fejlesztésére irányuló fejlesztésre a 13. § (1) bekezdésében hivatkozott  támogatások valamelyike alapján támogatott berendezési tárgy, eszköz cseréjére nem igényelhető támogatás.
(5)  A 2. § (1) bekezdés  c) pontjában meghatározott célterületre  irányuló fejlesztés esetén  a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően legalább harminc férőhelyes
a)        legalább „B” kategóriájú gyermek- és ifjúsági tábor, vagy
b)       legalább „B” kategóriájú gyermek- és ifjúsági táborban telepített sátortábor, fejlesztése, kialakítása támogatható.
 


(6)  Ha a 2. § (1) bekezdés  c) pontjában meghatározott célterületre  irányuló fejlesztés új szálláshely létesítésére irányul a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet  14/C. § alapján  kiállított hatósági  igazolvány beszerzése  szükséges  az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig.

8. §          (1)  A Vhr.  23.  §  (1) bekezdés   b)  pontjától   eltérően   az  üzemeltetési  kötelezettség  az  utolsó  kifizetési  kérelem benyújtásától számított öt évig tart.
(2)  Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség alatt
a)    a 2. § (1) bekezdés  a)–c) pontjában meghatározott célterületekre irányuló fejlesztés esetén  a vendégeknek az étkeztetés, a szabadidős sport vagy rekreációs szolgáltatás, a vezetett túrázási lehetőség vagy a természeti, gasztronómiai   vagy  kulturális  értékek  megismertetése,  bemutatása  közül  legalább   kétféle  szolgáltatást nyújtani, amelyből az egyik más szolgáltatóval történő megállapodás alapján is nyújtható;
b)       az  a)  pont   szerinti   szolgáltatásokról   nyilvántartást   vezetni,   amely   tartalmazza   legalább   a   nyújtott szolgáltatás  megnevezését, a vendég  szolgáltatáson való részvételének  időpontját és időtartamát, valamint a szolgáltatást igénybevevő vendég nevét és aláírását;
c)    a  2.  §  (1)  bekezdés   d)  pont   da)  alpontjában  meghatározott  célterületre   irányuló  fejlesztés  esetén az agroturisztikai szolgáltató tevékenységek valamelyikét végezni;
d)     a 2. § (1) bekezdés  d) pont  db) alpontjában meghatározott célterületre  irányuló fejlesztés esetén  legalább a  Magyar  Lovas  Turisztikai  Szövetség  szerinti  három  patkós  minősítésű  lovas  szolgáltatást   végezni,  és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által a nyilvántartásba  vételről kiadott igazolással rendelkezni;
e)     a 2. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott célterületre  irányuló fejlesztés esetében vadászati jogosultsággal rendelkezni;
f )        tagságot fenntartani turisztikai szakmai szervezetben vagy olyan szervezetben,  amely szorosan kapcsolódik a tervezett  fejlesztendő  tevékenységekhez és csatlakozni  annak  minősítési  vagy promóciós  rendszeréhez (területi, regionális, országos egyesülethez, szövetséghez,  turisztikai termék, vagy nemzetközi, vagy nemzeti védjegy vagy minősítési rendszerhez);
g)     a 2. § (1) bekezdés  a) és b) pontjában meghatározott célterületre  irányuló fejlesztés  esetén  a 239/2009. (X. 20.) Korm.  rendelet alapján kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkezni;
h)       a 2. § (1) bekezdés  a) pontjában meghatározott célterületre  irányuló fejlesztés esetén  legalább  a Falusi és
Agroturizmus Országos Szövetsége szerinti 4 napraforgós minősítésű szállásszolgáltatást végezni;
i)    a 2. § (1) bekezdés  c) pontjában meghatározott célterületre  irányuló fejlesztés esetében a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján minősítéssel és a jegyző által kiadott hatósági igazolvánnyal rendelkezni.
(3)  Az ügyfélnek  a  (2) bekezdés   a)  pontjában  meghatározott  vállalásokról  a  támogatási  kérelem  benyújtásának időpontjában  kell nyilatkoznia.  Amennyiben  az  ügyfél  a  kötelező  szolgáltatások   vállalásáról  nem  nyilatkozik, a támogatási kérelem elutasításra kerül.
(4)  Amennyiben  az ügyfél a (2) bekezdés  a) pontjában meghatározott vállalást részben  együttműködés keretében kívánja teljesíteni,  abban  az esetben a  10. § (1) bekezdésben meghatározott  formai  és  tartalmi  feltételeknek megfelelő együttműködési megállapodást köteles benyújtani.

9. §          (1)  A 4. §  (4) bekezdés  b)  pontja  alapján  jogosult  támogatást igényelni  az  az  ügyfél,  aki a  támogatási kérelem benyújtásáig   az  egyesülési   jogról,  a   közhasznú   jogállásról,  valamint   a   civil  szervezetek   működéséről  és támogatásáról  szóló  2011. évi CLXXV.  törvény  33. §-a  szerinti  közhasznúsági  nyilvántartásba   veteti  magát  és tevékenységét ekként végzi.
(2)  E rendelet  alapján  benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a Vhr. 7. § (1) bekezdés  b) pontját  nem  kell alkalmazni.
(3)  A 2. § (1) bekezdés  d) pont  de)  és  df ) alpontjához  kapcsolódó  fejlesztések  esetében nem  minősül  Vhr. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti bérbeadásnak, ha a fejlesztés tárgyát képező eszköz turisztikai szolgáltatás keretében alkalomszerűen bérelhető.
(4)  Ha  az  ügyfél  valamely  kiadási  tételéhez  kapcsolódóan  árajánlatot   csatol  be  a  támogatási  kérelméhez   vagy a kifizetési kérelméhez,  a támogatásra csak olyan árajánlat  alapján  jogosult, amelyet  e rendelet  hatálybalépését megelőzően legfeljebb 30 nappal állítottak ki és tartalmazza
a)    az  ajánlatkérő   nevét,   címét  és  ajánlattevő   nevét,   címét  és  adószámát,   természetes  személy  esetén adóazonosító jelét,
b)       a kiadási tétel műszaki adatait, és típus jelöléssel rendelkező eszköz esetén legalább a konkrét típust, c)        a kiadási tétel mennyiségét és mértékegységét,
 


d)     a kiadási tétel nettó összegét, a felszámított áfát és bruttó összegét, ha az az árajánlat további adataiból nem megállapítható,
e)        a kiadási tétel pénznemét, amennyiben az forinttól eltérő, f )        az ajánlattevő aláírását, és
g)        az árajánlat kiállításának dátumát.
(5)  Elektronikus árajánlat  (webáruház,  elektronikus  levél) esetén  a (4) bekezdés  f ) pontja  szerinti követelményt  nem kell alkalmazni, azonban  ha az árajánlattevő az ajánlatát  elektronikus levélben adta, mellékelni kell az elektronikus levelet és az elektronikus  levél csatolmányainak  is meg  kell felelniük a (4) bekezdés  a)–e), valamint g) pontjában meghatározott követelménynek. Webáruházból  letöltött  árajánlat esetén  a (4) bekezdés  a), f ) és g) pontja  szerinti követelményt  nem kell alkalmazni. Az elektronikus árajánlat akkor fogadható el, ha tartalmazza a webáruház  honlap címét, valamint azt az elektronikus levelet, amelynek csatolmányaként az árajánlat érkezett.
(6)  Ha a referenciaár  az adott  tétel esetében nem állapítható  meg a Gépkatalógus  vagy az Építési Normagyűjtemény
(a továbbiakban:  ÉNGY) alapján, az ügyfél köteles legalább két árajánlatot csatolni az elszámolni kívánt kiadásokról. (7)  A két árajánlatnak  hasonló  és egymással  összehasonlítható műszaki tartalommal  kell rendelkeznie,  és az ügyfél
köteles indokolni a magasabb ár elfogadását.
(8)  Az árajánlat  nem  származhat  a területileg  illetékes  HACS-tól,  valamint  az ügyfél  saját  tulajdonában lévő vagy kapcsolt vállalkozásától, illetve olyan vállalkozástól, amelyben az ügyfél többségi  tulajdoni hányaddal rendelkezik.
(9)  Az ajánlattevőnek a Cégbíróságnál  vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál bejelentett tevékenysége tekintetében adott árajánlata fogadható el.
(10)  Amennyiben az árajánlat a (4)–(9) bekezdésben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, az elszámolni kívánt árajánlatos tételek vonatkozásában az ügyfél támogatásra nem jogosult.

10. §       (1)  Ha az ügyfél a 8. § (2) bekezdés  a) pontjában meghatározott szolgáltatások  közül valamelyiket együttműködés keretében kívánja nyújtani,  abban  az esetben csak olyan  a  támogatási kérelemhez  mellékelt  együttműködési megállapodás alapján igazolt a 8. § (2) bekezdése  szerinti szolgáltatás  nyújtása, vagy ha az ügyfél az 1. melléklet
2. szakmai szempontjában meghatározott együttműködési megállapodást kíván benyújtani, abban  az esetben csak olyan a támogatási kérelemhez  mellékelt  együttműködési megállapodás vehető  figyelembe  az értékelés  során, amely tartalma alapján nem minősül beszállítói, vagy értékesítési szerződésnek, megállapodásnak és tartalmazza
a)    az  együttműködő  partnerek   nevét,   székhelyének   címét   és  adószámát,   természetes  személy   esetén adóazonosító jelét,
b)       az együttműködő partnerek hivatalos képviselőjének nevét,
c)        az együttműködés tárgyát, amely kapcsolódik a fejleszteni kívánt tevékenységhez, d)       az együttműködés időtartamát, amely legalább a fenntartási időszak végéig szól, e)        az egyes együttműködő partnerek vállalt kötelezettségeit, valamint
f )        az együttműködő partnerek cégszerű aláírását.
(2)  Amennyiben az ügyfél az 1. melléklet 2. szakmai szempontjához az együttműködési megállapodásokat nem nyújtja be  vagy nem  a (1) bekezdésében meghatározott formai és tartalmi  követelményeknek megfelelően  nyújtja  be, a fenti értékelési szempont nem vehető figyelembe.
(3)  A Vhr. 25. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a műveletet 2014. december 31-ig meg kell valósítani.
(4)  A Vhr.  24. § (1) bekezdésében foglaltaktól  eltérően  az ügyfél  a helyt  adó  vagy részben  helyt  adó  támogatási határozat  közlésétől számított 6 hónapon belül köteles a támogatási határozatban jóváhagyott, egyéb elszámolható kiadásnak nem minősülő nettó elszámolható kiadások legalább 10%-ára vonatkozóan kifizetési kérelmet benyújtani.
(5)  Az utolsó  kifizetési kérelmet  a művelet  megvalósulását követő  6 hónapon belül,  vagy ha az ügyfél a műveletet a támogatási határozat  jogerőre  emelkedése előtt megkezdte, akkor a támogatási határozat  jogerőre  emelkedését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb 2015. január 31-ig be kell nyújtani.
(6)  Induló  vállalkozás,  egyéni  vállalkozóként  kérelmező  és  természetes személy  ügyfél  vonatkozásban a Vhr.  7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nehéz helyzetben lévőségre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
(7)  A Vhr.  28.  §  (3) bekezdésétől  eltérően   a  támogatási  határozattal  jóváhagyott   árajánlatos   tétel  (gép,  eszköz, berendezés, szolgáltatás) helyett  más árajánlatos  tétel beszerzésére akkor van lehetőség, ha az árajánlatos  tételek funkciójukat tekintve egymással helyettesíthetőek, és az új árajánlatos  tétel ugyanazt  a célt szolgálja a műveleten belül, mint a lecserélni kívánt tétel. A támogatás az árajánlatos  tétel  módosításának jóváhagyását  követően  sem haladhatja   meg  a  lecserélni  kívánt  árajánlatos   tétel  vonatkozásában  a  támogatási  határozatban  jóváhagyott összeget.
 


(8)  Az árajánlatos   tételek   módosulása   esetén   a  kifizetési  kérelemhez   csatolni  kell  legalább   két  darab,  a  9.  § (4)–(9) bekezdésének megfelelő, legfeljebb 30 nappal a módosítási kérelem benyújtása  előtt kiállított, a teljesítéskor érvényes árajánlatot, és az ügyfélnek meg kell indokolnia, hogy a két árajánlat közül melyiket választja.
(9)  A (3) bekezdésben foglalt határidőig, illetve a (4) bekezdésben foglaltak teljesítése  esetén  2014. december 31-ig az  ügyfél  teljes   bizonyító   erejű   magánokiratba  foglalt,   visszavonhatatlan  nyilatkozatában   vállalhatja,  hogy az intézkedésben való jogosulatlan  részvétel  jogkövetkezményeinek alkalmazása  mellett  a támogatás egészéről lemond.

5.  A támogatási kérelem benyújtása

11. §       (1)  A támogatási  kérelmet   az  egyes  mezőgazdasági  és  agrár-vidékfejlesztési  támogatások  igénybevétele  esetén postai  úton  2013. november 25. és 2013. december 20. között  lehet  benyújtani  az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján  közzétett,  a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon  – a Törvény
16. §-a, valamint 21. §-a alapján az MVH és a LEADER HACS között létrejött delegálási szerződés szerint – a beruházás helye szerinti illetékes LEADER HACS munkaszervezeti irodájához.
(2)  Egy ügyfél a támogatási kérelem  benyújtási  időszakban  kizárólag egy támogatási kérelmet  nyújthat  be,  kivéve, ha a korábban  benyújtott támogatási kérelmét legkésőbb  az újabb támogatási kérelem benyújtásával  egyidejűleg visszavonja. Egy támogatási kérelem több támogatási célterületre is irányulhat.
(3)  A támogatási kérelem tartalmazza
a)        az ügyfélazonosító-adatokat,
b)       az ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatokat, c)        az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat,
d)       az elszámolható kiadásokra vonatkozó adatokat, e)        a fejlesztés előtti állapotra vonatkozó adatokat,
f )        a tervezett fejlesztésre vonatkozó adatokat, valamint
g)        az ügyfél nyilatkozatát a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről, h)       az ügyfél (cégszerű) aláírását.
(4)  A természetes személy ügyfél a lakóhelye vagy tartózkodási  helye igazolása céljából a lakcímet igazoló hatósági igazolványa másolatának  és az annak tartalmát képező személyes adatainak kezeléséhez való írásbeli hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatának benyújtásával kérheti, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő  központi   szerv  megkeresése  helyett   a  lakcímet  igazoló  hatósági   igazolvány  alapján   állapítsák  meg a támogatásra való jogosultság fennállását.
(5)  Amennyiben  egy LEADER HACS  címe visszavonásra kerül és új LEADER HACS  címmel rendelkező  szervezet  nincs a korábbi  LEADER  HACS  illetékességi  területén,  a LEADER  HACS  illetékességi  területén a támogatási kérelmet az MVH illetékes regionális kirendeltségéhez kell benyújtani.
(6)  Az (5) bekezdés   alapján  benyújtott  támogatási  kérelmet  az  MVH az  1.  mellékletben   lévő,  a  LEADER  HACS illetékességi területére vonatkozó Értékelési táblázat, valamint a 2. melléklet szerinti üzleti terv vagy működtetési és fenntarthatósági terv táblázat alapján bírálja el.
(7)  A 7. mellékletben   a  LEADER HACS-ok   illetékességi  területére vonatkozó  igényelhető legmagasabb támogatási keretösszeget kell figyelembe venni abban az esetben is, ha a LEADER HACS cím birtokosa változik.

12. §       (1)  A támogatási kérelemhez  mellékelni kell az ügyfél által kiállított dokumentumok esetében eredeti  példányban, a további dokumentumok tekintetében eltérő rendelkezés hiányában egyszerű másolatban
a)    települési  önkormányzat,  nemzetiségi   önkormányzat,  önkormányzati   társulás  ügyfél  esetén   az  érintett önkormányzat   képviselőtestületének  vagy  a  társulási   tanácsnak   a  beruházás   megvalósításáról   szóló, a támogatási kérelem  alapjául  szolgáló jogszabály  és annak  a célterületet meghatározó rendelkezésének megjelölését, valamint a fejlesztéssel érintett ingatlan helyrajzi számát tartalmazó határozata kivonatát;
b)       – ha  a  települési  önkormányzat  képviseletében a  képviselőtestület hivatala  jár el – a  képviselőtestület felhatalmazást adó határozatának kivonatát;
c)    egyházi  jogi  személy  ügyfél  esetében  az  egyházi  jogi  személy  nyilvántartásba   vett   adatait   igazoló kivonatot, vagy az egyházi jogi személyiséget  igazoló egyházi igazolást, amelyet a bevett  egyház egészének vagy legfőbb  szervének  vagy az adott  belső  egyházi  jogi személy  közvetlen  felettes  egyházi  szervének az egyházakkal  való kapcsolattartásért felelős miniszternél  bejelentett képviselője  vagy a bevett  egyház belső szabályai szerint erre feljogosított tisztviselő állít ki;
 


d)     a Vhr. 27. § (1) bekezdés  h) pontjában foglaltaknak megfelelő  pénzügyi tervet, ha a kérelmezett  támogatás összege 5 000 000 forint alatti;
e)        a Vhr.  27. §  (1) bekezdés  i) pontjában foglaltaknak  megfelelően,  ha  a  kérelmezett   támogatás összege
5 000 000 forint vagy azt  meghaladja,  a természetes személy, mikro-, kis- vagy középvállalkozás  ügyfél esetében pénzügyi  és a 2. melléklet szerinti értékelési  szempontokat tartalmazó  üzleti tervet, a települési önkormányzat, települési  nemzetiségi  önkormányzat, önkormányzati  társulás, egyházi  jogi személy  vagy nonprofit szervezet ügyfélnek pénzügyi, valamint működtetési és fenntarthatósági tervet;
f )        vadászatra  jogosult  ügyfél  esetén  a  megyei  kormányhivatal  földművelésügyi  igazgatósága által  kiadott, az  ügyfélnek  az  üzemeltetési  kötelezettség  időtartama  alatt  fennálló  jogosultságáról  szóló  határozat másolatát;
g)        az értékeléshez  az 1. mellékletben  meghatározott dokumentumokat;
h)    az  1998/2006/EK bizottsági  rendelet   hatálya  alá  tartozó  szervezetek  esetében az  ügyfél  által  az  adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző  két pénzügyi évben  igénybe  vett csekély összegű  támogatásról szóló nyilatkozatát;
i)        közhasznú szervezet esetén a közhasznúsági nyilvántartásba  vételről szóló igazolást;
j)    az arról szóló megállapodást, amely alapján az ügyfél a 8. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt szolgáltatások közül valamelyiket más szolgáltatóval történő megállapodás keretében végzi;
k)    a kiadásokat  célterületenként, létesítményenként elkülönítetten tartalmazó, a Vhr. 30. § (1) bekezdésében meghatározott MVH által rendszeresített formanyomtatványokat;
l)        a fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási térképmásolatot;
m)    amennyiben  a  fejlesztés   építési   beruházásra,   illetve  beépítésre  kerülő  eszközbeszerzésre   irányul,  és az ingatlan nem az ügyfél tulajdonában van, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot arra vonatkozóan,  hogy az ügyfél jogosult  a beruházást az ingatlanon megvalósítani és az üzemeltetési kötelezettség lejártáig használni;
n)       eszköz, illetve gépkatalógusban nem szereplő gép esetében a műszaki leírást;
o)        árajánlatos tételbejelentő lapot, valamint a magasabb árajánlat elfogadása esetén a választás indoklását;
p)       legalább   két,   a  9.  §  (4)–(5) bekezdésében  meghatározottaknak  megfelelő   árajánlatot,   amennyiben a referenciaár nem állapítható meg;
q)     az    üzleti    vagy    működtetési    és    fenntarthatósági    terv    kitöltési    útmutatójában   meghatározott dokumentumokat;
r)    amennyiben a fejlesztés a 2. § (1) bekezdés  a), illetve b) pontja  szerinti, meglévő, már működő  szálláshely fejlesztésére irányul, a szálláshelyre vonatkozó jogerős, üzemeltetési engedélyt.
(2)  Az (1) bekezdés  k) pontja  szerinti  kiadásokat  abban  az esetben is elkülönítetten kell feltüntetni,  amennyiben a  támogatási  kérelemben  megjelölt  fejlesztés  egy  épületben valósul  meg,  de  azok  külön-külön  célterületre irányulnak.
(3)  A támogatási kérelemhez építési beruházások  esetén a Vhr. 27. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően mellékelni kell
a)    építési engedélyköteles beruházás  esetén  az ügyfél nevére szóló jogerős és végrehajthatóan hatályos építési engedélyt,  a  hozzá  jóváhagyott   engedélyezési   záradékkal  ellátott   építészeti-műszaki   dokumentációval együtt,  vagy  ennek  hiányában   a  hatóság   közokirati formában  kiállított  igazolását  az  építésügyi  eljárás megindításáról az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációval;
b)       nem építési engedélyköteles beruházás esetén
ba)     az ügyfél nevére szóló, az illetékes építésügyi hatóság  szolgáltatása  keretében kiadott nyilatkozatát arról, hogy a tervezett építési tevékenység nem építési engedélyhez kötött, és
bb)         az ügyfél és a tervezésre  jogosult  tervező ellenjegyzésével  ellátott, a tervezett  építmény  jellegétől függő építési tervdokumentációt;
c)        a tervezett beruházás településen belüli elhelyezkedését bemutató térképrészletet.
(4)  Ha az ügyfél az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bármely  dokumentumot a kérelem  benyújtására nyitva álló határidőn  belül nem nyújtja be vagy hiányosan  nyújtja be, hiánypótlásnak  nincs helye, és amennyiben annak a Törvényben foglalt feltételei fennállnak, a kérelem érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasításra kerül.

13. §       (1)  Az ügyfél nem  jogosult  támogatási kérelem  benyújtására ugyanarra  a projektre,  beruházásra,  vagy fejlesztésre, amely  kapcsán   a  Nemzeti  Diverzifikációs Program  vagy  az  Európai  Mezőgazdasági   Vidékfejlesztési  Alapból finanszírozott elbírálatlan támogatási kérelme vagy jogerős támogatási határozata van.
 


(2)  El kell utasítani a támogatási kérelmet, ha az ügyfél az (1) bekezdés szerinti támogatáshoz kapcsolódóan benyújtott támogatási kérelme vonatkozásában nem rendelkezik jogerős határozattal, vagy akinek benyújtott támogatási vagy kifizetési kérelme alapján hozott döntések vonatkozásában bírósági eljárás van folyamatban.

6.  A támogatási kérelem elbírálása

14. §       (1)  A támogatási kérelmek bírálatát  – a Törvény 16. §-a, valamint 21. §-a alapján  az MVH és a LEADER HACS  között létrejött  delegálási  szerződés  szerint  –  a  beruházás   helye  szerint  illetékes  LEADER  HACS az  1. mellékletben, a LEADER HACS területére megállapított pontozási  rendszer  és a 2. melléklet szerint végzett  értékeléssel, továbbá a Törvény 32. § (1) bekezdés  c) pontja  szerinti rangsor  állításával végzi. A támogatási kérelmek rangsorolása  után a rendelkezésre  álló, az IH által LEADER HACS-onként megállapított keret  alapján  a Törvény  14. § (1) bekezdés c) pont  ce) alpontja  szerinti IH közleményben  közzétett  minimum  pontszám ismeretében az MVH  hozza  meg a támogatási határozatot.
(2)  A rangsorba  állított kérelmek esetén a támogatás igénybevételéhez szükséges minimális ponthatárt a rendelkezésre álló forrás ismeretében, annak  figyelembe  vétele  mellett  az IH azon támogatási kérelem alapján  határozza  meg, amelynek vonatkozásában a támogatás nyújtására fordítható  keretösszeg  még teljességgel  fedezi az adott  kérelem és a rangsorban azt megelőző  támogatási kérelmek összesített  támogatási igényét. A minimális ponthatárt el nem érő támogatási kérelmek a Törvény 56. § (1) bekezdés b) pontja alapján forráshiány miatt kerülnek elutasításra.
(3)  El kell utasítani a támogatási kérelmet, ha
a)        a megítélhető támogatási összeg nem éri el az 1 000 000 forintot,
b)       az 1. melléklet és a 2. melléklet szerint meghatározott értékelési rendszerben elérhető  maximum pontszám legalább 50%-át nem éri el;
c)    a részben  helyt adó támogatási határozattal jóváhagyható összes elszámolható  kiadás összege  nem  éri el a támogatási kérelemben megadott, tervezett összes elszámolni kívánt kiadás 50%-át.
(4)  Ha az  ügyfél  a  12. §  (1) bekezdés  d)  és  e)  pontjában  meghatározott  értékhatárokra tekintettel nem  köteles üzleti  tervet,  vagy  működtetési  és  fenntarthatósági  tervet  benyújtani,  a  támogatási kérelem  elbírálása  során az értékeléssel adott pontokat arányosan kell figyelembe venni.
(5)  A benyújtott  támogatási kérelem  alapján  részben  helyt  adó  határozat   meghozatalának  akkor  van  helye,  ha a kérelem támogatható része megfelel a jogcímrendelet által támogatott célterület feltételeinek, és az elutasítandó rész nem befolyásolja érdemben a fejleszteni kívánt tevékenységet és az intézkedés  célját. Amennyiben a részben helyt  adó  támogatási  határozattal megítélhető  összes  elszámolható   kiadás  összege  nem  éri  el  a  támogatási kérelemben megadott, tervezett összes elszámolni kívánt kiadás 50%-át, a kérelmet el kell utasítani.

7.  A kifizetési kérelem benyújtása

15. §       (1)  Kifizetési  kérelmet  a  helyt  adó  vagy  részben  helyt  adó,  jogerős  támogatási határozat   alapján  a  Vhr.  16/B.  § (1)  bekezdésében  meghatározott  időszakokban   lehet   benyújtani   az   elektronikus   űrlapkitöltő   szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun  keresztül. A kérelemhez  benyújtandó dokumentumokat szkennelt formában kell csatolni a kérelemhez.
(2)  Egy ügyfél ugyanazon  jóváhagyó  támogatási határozat  alapján  az első kifizetési kérelem  benyújtását követően három  havonta  nyújthat  be  kifizetési kérelmeket  a kifizetési kérelmek  benyújtására nyitva álló időszakon  belül. Az egyes kérelmekben  – az utolsó kifizetési kérelem kivételével – legalább  a támogatási határozatban jóváhagyott támogatási összeg 10%-ával kell elszámolni.
(3)  Új szolgáltatás kialakítása vagy a szolgáltatásminőség változása esetében az utolsó kifizetési kérelemhez mellékelni kell
a)    a 2. § (1) bekezdés  a) és b) pontjában meghatározott fejlesztés esetén  a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján az üzemeltetési engedélyt,
b)       a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fejlesztés esetén  a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet  14/C. §-a szerint kiadott hatósági igazolványt,
c)    a 2. § (1) bekezdés  d) pont  db) alpontjában meghatározott fejlesztések esetén  a szolgáltatás  minősítéséről szóló  (2  évnél  nem   régebbi)   igazolást,   továbbá   a  Magyar  Kereskedelmi  Engedélyezési   Hivatal  által a nyilvántartásba  vételről kiadott igazolást, és
d)       a 8. § (2) bekezdés f ) pontjában meghatározott szervezeti tagság igazolását
 


e)        a 2. § (1) bekezdés  a) pontjában meghatározott célterületre  irányuló fejlesztés esetén  legalább  a Falusi és
Agroturizmus Országos Szövetsége szerinti 4 napraforgós nemzeti tanúsító védjegyről szóló igazolást.
(4)  Amennyiben  az  ügyfél  a  támogatási  kérelemhez   nem  csatolta,  úgy  legkésőbb   az  első  kifizetési kérelemhez mellékelni kell a 12. § (3) bekezdés  a) pontja  szerinti, az ügyfél nevére  szóló jogerős  és végrehajthatóan hatályos építési  engedélyt,  a  hozzá  jóváhagyott   engedélyezési   záradékkal  ellátott  építészeti-műszaki   dokumentációval együtt.
(5)  Engedélyköteles  építési tevékenység esetén  az utolsó kifizetési kérelemhez  mellékelni kell az ügyfél nevére  szóló jogerős használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló építésügyi  hatósági bizonyítványt.

8.  Jogkövetkezmények

16. §       (1)  Ha  az  ügyfél  a  támogatási  kérelemben  vállalt  átlagos   foglalkoztatotti   létszámnál   kevesebb   főt  foglalkoztat az  üzemeltetési kötelezettség  harmadik  évétől  kezdődően,   köteles  –  hiányzó  foglalkoztatottanként  egyszer  – a kifizetési kérelmek alapján jóváhagyott  támogatási összeg 1%-ának megfelelő összeg, de legalább  300 000 forint visszafizetésére.
(2)  A pontozási  szempontok tekintetében vállalt kötelezettség nem  teljesítése  esetén,  amennyiben a nem  teljesítés pontszámvesztést eredményezne,  az  ügyfél  szempontonként  kifizetett  támogatási összeg  1%-ának  megfelelő összeget köteles visszafizetni.
(3)  Amennyiben  az  ügyfél  a  10. §  (3) bekezdésében foglaltaknak  nem  tesz  eleget, de  az  első  kifizetési kérelem benyújtására  nyitva  álló  határidőben  nyújtott   be   kifizetési  kérelmet,  amellyel  a  támogatási  határozatban jóváhagyott  támogatási összeg egy részével elszámolt, akkor a Vhr. 35. § (9) bekezdése  alkalmazásának van helye azzal, hogy a kizárásra vonatkozó szabályokat ezen ügyfél esetében nem kell alkalmazni.
(4)  Amennyiben  az ügyfél a 10. § (4) bekezdésében foglaltaknak  nem  tesz  eleget, úgy a Vhr. 35. § (9) bekezdése alkalmazásának van helye.

9.  Támogatott beruházásokhoz igényelhető előleg

17. §               E  rendelet  alapján  támogatott  beruházásokhoz az ügyfél előleget  igényelhet,  amelyre  vonatkozóan  az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az egyes beruházási jogcímek esetén  nyújtandó  támogatási előlegfizetésről szóló 118/2012. (XI. 22.) VM rendeletet kell alkalmazni.

10.  Záró rendelkezések

18. §               Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

19. §               Ez a rendelet  az Európai Mezőgazdasági  Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó  vidékfejlesztési támogatásról szóló,   2005.   szeptember   20-i   1698/2005/EK   tanácsi    rendelet    55.   cikkének   végrehajtásához   szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter

Szólj hozzá te is!

Név*
Email cím
Hozzászólás*
Ellenőrzés*