Előző

Vissza a cikkek listájához

Következő

Erősödő biomassza felhasználás - Pécs erőmű

2010-11-10 Szerző: admin Forrás: http://www.pannonpower.hu/

Jó hír a gazdák számára, hogy a pécsi erőmű fejlesztési terveinek köszönhetően pénzre válthatják fel mezőgazdasági melléktermékeiket, többek között a szalmát és a kukoricaszárat. A PANNONPOWER már 2004 óta használ biomasszát energiatermelés céljára, a biomassza fejlesztés hamarosan folytatódik.

A pécsi erőművet működtető Pannon Hőerőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója, Péterffy Attila szerint hamarosan megszülethet a döntés a helyi biomassza-kapacitás bővítésére: olyan blokk épülne a meglévő 50 megawattos mellé, amelynek tüzelőanyaga döntő többségében mezőgazdasági melléktermék lesz, új piacot nyitva ezzel a környéken élő gazdák, és az általuk megtermelt mezőgazdasági melléktermékek számára.
- A mezőgazdasági melléktermék, vagyis a szalma és a kukoricaszár energetikai hasznosítása a stratégiánknak megfelelő lépésnek számít – jellemezte a döntést Farkas Lászlóné, a tüzelőanyag-ellátásért felelős Pannon Biomassza Kft. ügyvezető igazgatója. – Évente ugyanis körülbelül 2 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik, amelynek 40%-át eddig elégették, vagy beforgatták a földekbe. Mivel azonban az Európai Unió tiltja az égetést, hatalmas mennyiségű nyersanyag megy kárba. A nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező Dalkia Energia tulajdonában álló PANNONPOWER tervezett blokkja éppen a fentiek miatt kínálhat egyedülálló lehetőséget a mezőgazdaság számára. Egy olyan, teljesen új bevételi forrást, amely kiválóan tervezhető, s így megbízható bevételt jelent, hiszen 5-10 éves szerződéseket kötne a társaság. A kazán bármilyen növény, például repce, búza szalmáját, de akár kukoricaszárat is képes eltüzelni, és abból energiát termelni.
A korábbi, 2004-ben megvalósult fejlesztés révén a pécsi erőmű a megtermelt villamos- és hőenergia egy részét megújuló energiaforrásból állítja elő: erdészeti és mezőgazdasági beszállítói fával, illetve fás szárú energianövényekkel látják el a kazánt. ,Az akkori értéken 8,86 milliárd forintos beruházással – melynek során a területen tapasztalt finn szakemberek alakították át az egyik korábbi földgázüzemű kazánt fatüzelésűre – nagymértékű javulás következett be Pécs levegőjében: az erőmű 2004 óta mintegy 500 ezer tonna széndioxid-csökkenéssel járult hozzá Magyarország klímavédelmi vállalásához.
A jelenlegi biomassza-blokk alapanyaga nagyobbrészt tudatos erdőgazdálkodásokból származó tűzifa. Az erdészeti társaságok szakértői által választékolt faanyagból csak a rossz minőségű, a bútor- és papíripar számára eladhatatlan fák kerülnek a biomassza kazánba – hiszen rengeteg különféle fahiba létezik, amelyek laikusok számára láthatatlanul ugyan, de alkalmatlanná teszik a fatörzset egyéb felhasználásra. Az erőmű ezt a nyersanyagforrást egészíti ki egyelőre kísérleti stádiumban lévő, de egyre népszerűbbé váló megoldással, az energianövény-termesztéssel. A PANNONPOWER saját, kísérleti „energiaültetvényén” kívüli gazdákkal is köt szerződést, melynek értelmében segít a technológia elsajátításában – a Dél-Dunántúlon így is számos fás szárú energianyárt termő ültetvény található.
A jövő az erdei faalapanyag mellett azonban egy újabb irányt is kijelöl a pécsi erőmű számára.
A kazánnal nem lesznek nyersanyagproblémái a PANNONPOWER-nek: az összes, a mezőgazdaságban keletkező mellékterméknek csak mintegy 10%-ára van szükség a biztonságos működéshez.
– Egy erőmű számára elsődleges fontosságú a megfelelő mennyiségű tüzelőanyag biztosítása, ezért is tartottuk fontosnak a több lábon állást - tette hozzá Farkas Lászlóné. – A teljes tüzelőanyag-igény mintegy 80%-ra már szerződést kötöttünk, és a beszállítóink többsége a szerződéses mennyiségnél jóval többet is tud szállítani. A stratégiánk azonban az, hogy ezeket a többleteket úgymond „opcióként” kezeljük, mely opciók lehívhatók egy-egy beszállító esetleges „kiesése” alkalmával; a beszállítói kapacitás az opciókkal együtt bőven meghaladja a teljes tüzelőanyag-igényt.
A beszállítók Tolna, Baranya, Somogy és Bács-Kiskun megyéből kerülnek ki; tűzbiztonsági okokból a szalmát az erőmű nem tárolja úgy, mint a jelenlegi faaprítékot – a bálák a földeken várják majd, hogy tüzelésre elszállítsák őket.
A tervezett fejlesztés kapcsán a két gázüzemű kazán egyfajta tartalékszerepet lát majd el, így – amikor a beruházás valóban megvalósul – a pécsi lesz az első olyan hazai erőmű, amely mind a villamos-, mind a hőenergiát teljes egészében megújuló energiaforrásból állítja elő, zöld energiát szolgáltatva ezzel több, mint 30 000 távhős lakás és több száz közületi fogyasztó számára. Ez pedig azt is jelenti, hogy Pécs a kulturális főváros cím elnyerése mellett az első magyar zöld város címet is magáénak tudhatja.